Kijev felháborodását fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglepetésszerű oroszországi útja miatt, és kifogásolta, hogy az ukrán hatóságokat nem tájékoztatták előzetesen a látogatásról.
Orbán péntek reggel szállt le Moszkvában, és találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák, miként lehetne azonnali tűzszünetet kötni és béketárgyalásokat kezdeni az ukrajnai konfliktus megoldására.
A hét elején Kijevbe is elutazott, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkijjel, és hasonló megbeszéléseket folytasson.
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján kifogásolta, hogy Orbán moszkvai utazásáról szóló döntését „a magyar fél Ukrajnával történő egyeztetése és jóváhagyása nélkül hozta meg”. Hangsúlyozta, hogy Kijev ellenez minden olyan tárgyalást a konfliktusról, amelyben nem vesz részt közvetlenül.
„Emlékeztetünk arra, hogy az Ukrajnáról Ukrajna nélkül nincs megállapodás elve országunk számára továbbra is sérthetetlen, és felszólítunk minden államot, hogy szigorúan tartsa be” – áll a minisztérium közleményében. Zelenszkij „békeformulája” „az egyetlen reális út az igazságos béke helyreállításához” – tette hozzá.
Orbán moszkvai útját más nyugati vezetők is bírálták. Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki Josep Borrell helyére lép az EU fődiplomatájaként, azzal vádolta a magyar miniszterelnököt, hogy „zavart kelt” és kihasználja az EU soros elnökségét, amelyet Magyarország július elején vett át.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén elítélte Orbán útját, azt közölve, hogy Magyarországnak „nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal”, és megismételte a kijevi rezsim narratíváját, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni.
Orbán azonban ragaszkodott ahhoz, hogy nincs szüksége felhatalmazásra a békekereséshez, és rámutatott, hogy Magyarországnak viszonylag korlátozott a politikai befolyása, és hivatalosan nem folytat tárgyalásokat.
„Jó eszköz lehetünk Isten kezében, jó eszköz lehetünk a békét akaró emberek kezében” – mondta a miniszterelnök. Kifejtette, hogy reméli, sikerül meggyőzni Moszkvát és Kijevet arról, hogy együtt kell működni a tűzszünet elérése és a béketárgyalások megkezdése érdekében.
Kijev eközben továbbra is ragaszkodik Zelenszkij béketervéhez, amely tíz lépésből áll, amelyek között szerepel az orosz erők teljes kivonása a Kijev által sajátjának vallott területekről, jóvátételi kifizetések, valamint az orosz vezetés nemzetközi háborús bűnökkel foglalkozó bíróság felállítása.
Moszkva elutasította Zelenszkij tervét, mivel az nem járható út, és ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus megoldására irányuló tárgyalásoknak figyelembe kell venniük a „terepen uralkodó realitásokat”.
