Mintegy 700 ezer orosz katona vesz részt az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban – közölte pénteken Vlagyimir Putyin elnök. Ez a szám csaknem 100 ezerrel nőtt 2023 decemberében tett előző tájékoztatása óta, amikor 617 ezer körülire tette a létszámot.
Az elnök a becslést a különleges hadművelet veteránjaival folytatott találkozón mondta, akik egy speciális, államilag támogatott oktatási programban vesznek részt, amelynek célja a köztisztviselők képzése. „Mindannyiukat szeretjük és a családunk részének tekintjük” – mondta Putyin a veteránokhoz szólva.
Április elején a védelmi minisztérium közölte, hogy az év eleje óta több mint 100 ezer orosz állampolgár jelentkezett önként katonai szolgálatra. Moszkva azt mondta, hogy a hadseregbe folyamatosan érkeznek az újoncok.
Moszkva ugyanakkor cáfolta Kijev és egyes nyugati médiumok állításait, hogy mozgósítást tervezne. Áprilisban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy Oroszország további 300 ezer katona mozgósítását tervezi június 1-jéig. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az állítást egyszerűen „hazugságnak” minősítette.
Májusban a Financial Times arról számolt be, hogy a tömeges toborzás második hulláma Oroszországban „elkerülhetetlenül” még ebben az évben bekövetkezik. Peszkov ekkor ismét elutasította az állítást, mondván, hogy „valószínűtlen”, hogy a brit lap érti a „valós képet”.
Oroszország 2022 szeptemberében hajtott végre részleges mozgósítást, hét hónappal a konfliktus után. Ez lehetővé tette, hogy 300 ezer embert, elsősorban katonai tapasztalattal rendelkezőket hívjanak be szolgálatra. Ezt követően önkéntes alapon további toborzást hajtottak végre.
Ajánló
Decemberben Putyin közölte, hogy a katonai erőfeszítésekben részt vevő 617 000 katonából 244 000 a harci övezetben tartózkodik, akiket akkor hívtak be, amikor Oroszország bejelentette a részleges mozgósítást. Mintegy 41 ezer, a szeptemberi 2022-es mozgósítási akció során besorozott katonát később egészségügyi okokból vagy a maximális életkor elérése után leszereltek – tette hozzá.
Az ukrán hadsereg eközben egy sor katonai kudarc alatt küzd állományának feltöltéséért. Áprilisban Kijev új mozgósítási törvényt fogadott el, amely 27-ről 25 évre csökkentette a sorozási korhatárt, kibővítette a sorozótisztek hatáskörét, és szigorúbb büntetéseket vezetett be a behívó alól kibújókra. Májusban olyan törvényt is elfogadtak, amely lehetővé teszi, hogy egyes elítélteket feltételes szabadlábra helyezzenek, ha csatlakoznak a hadsereghez.
Június elején Putyin becslése szerint az ukrán hadsereg havonta legalább 50 ezer embert veszít el. Az orosz veszteségek számát nem pontosította, de az elnök azt mondta, hogy a visszafordíthatatlan veszteségek száma legalább ötször kevesebb, mint a kijevi erőké.
