Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, hogy „bástyát képez a bal- és jobboldali szélsőségekkel szemben” az EU-ban, mivel centrista frakciója megtartotta első helyét az Európai Parlamentben, annak ellenére, hogy a jobboldali pártok megalázták a kormánykoalíciót Franciaországban és Németországban is.
Von der Leyen Európai Néppártja (EPP) a vasárnapi előzetes eredmények szerint a mandátumok mintegy 26 százalékát szerezte meg az EU törvényhozó testületében. Megjegyezte, hogy a centrista pártok jól tartják magukat Európában, de elismerte, hogy „a bal- és a jobboldali szélsőségek is nyertek támogatást”.
„Meg fogjuk állítani őket” – mondta Von der Leyen vasárnap este Brüsszelben támogatóinak, és ígérte, hogy „bástyát építünk a bal- és a jobboldali szélsőségek ellen”.
Von der Leyen, aki második ciklusra pályázik az Európai Bizottság elnöki tisztségére, kijelentette, hogy célja „egy erős Európát támogató széles többség kiépítése”, és hogy „ezen az úton kíván haladni azokkal, akik Európa-, Ukrajna- és jogállamiság-pártiak”.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) alelnöke, Assita Kanko szerint a jobboldali pártok támogatottságának megugrását az táplálta, hogy a választók valódi aggodalmai meghallgatás nélkül maradtak.
„Amikor a polgárok valódi törekvéseit figyelmen kívül hagyják… az sajnos nagyobb teret ad a szélsőséges mozgalmaknak. Ezért kell meghallgatni a polgárokat” – jelentette ki Kanko vasárnap Brüsszelben. Az ECR, amely várhatóan mintegy 71 mandátumot szerez a 720-ból, a biztonságra, a migráció ellenőrzésére és az európai értékekre való összpontosítást szorgalmazta.
Az európai választók megalázták a kormánykoalíciókat az unió két legnagyobb gazdaságában, és nagyobb támogatást adtak a belpolitikai programokra összpontosító háborúellenes pártoknak.
Németországban Olaf Scholz kancellár centrista pártja súlyos vereséget szenvedett, amikor az előrejelzések szerint a harmadik helyre szorult konzervatív ellenzéke mögött. A fő ellenzéki csoport, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) várhatóan a szavazatok mintegy 30 százalékával, míg az Alternatíva Németországért (AfD) a második helyre kerül 16 százalék körüli eredménnyel, ami Scholz szociáldemokratáit (SPD) 14 százalékra szorítja vissza.
Eközben Franciaországban a jobboldali Nemzeti Tömörülés párt olyannyira dominált Emmanuel Macron elnök Reneszánsz pártja felett a felmérésekben, hogy az elnök feloszlatta az ország nemzetgyűlését, és új előrehozott választásokat írt ki.
