Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az elkövetkező napokban ő és más uniós vezetők terveket fognak előterjeszteni egy izraeli típusú „vaskupola” rakétavédelmi hálózatról. Varsói ellenzéki vezetők azonban azt állítják, hogy egy ilyen rendszer elsősorban a német fegyveriparnak kedvezne.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) hétfőn bejelentette, hogy 300 millió euró hitelt ad Lengyelországnak egy felderítő műholdas rendszer létrehozására, amelyet végül be lehetne építeni egy uniós szintű rakétavédelmi hálózatba.
„Szükség van egy vaskupola létrehozására a rakéták és drónok ellen” – mondta Tusk az EIB elnökével, Nadia Calvinóval közösen tartott varsói sajtótájékoztatón.
„A közelmúltbeli izraeli támadás megmutatta, mennyire fontosak az ilyen rendszerek. Nincs ok arra, hogy Európa ne rendelkezzen rakétavédelmi pajzzsal„.”
„A műholdas és felderítő rendszerek alapvető részét képezik majd ennek a projektnek, amelyet néhány napon belül más európai miniszterelnökökkel együtt fogok bemutatni” – folytatta Tusk, hozzátéve, hogy „a páneurópai légvédelem gondolata egyre kevésbé lesz álom, hanem egyre inkább valós, gyakorlati terv”.
A Rafael Advanced Defense Systems és az Israel Aerospace Industries által kifejlesztett Iron Dome-ot (vaskupola) Izrael 2011 óta használja a beérkező rakéták és drónok követésére, elfogására és megsemmisítésére. Míg az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a Vaskupola a beérkező lövedékek mintegy 90%-át képes elfogni, egyes elemzők a valós számot 30%-ra teszik. Még a magasabb becslések mellett is, Irán közelmúltbeli, Izrael elleni drón- és rakétatámadása bebizonyította, hogy elegendő számú lövedék kilövésével a rendszer túlterhelhető és legyőzhető.
A Tusk-féle európai Vaskupola nem egy lengyel irányítású projekt lenne. Ehelyett Lengyelország csatlakozna az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez (ESSI), amelyet először Olaf Scholz német kancellár javasolt 2022-ben. Azóta több mint 20 másik uniós ország csatlakozott a kezdeményezéshez, és a múlt hónapban Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően Tusk arról beszélt, hogy „szándékomban áll Lengyelország csatlakozása ehhez a projekthez”.
Ajánló
Mielőtt Tusk Polgári Platform pártja tavaly átvette a hatalmat, a konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) elutasította a német vezetésű programhoz való csatlakozást. A PiS még mindig az ország vezető ellenzéki pártja, és továbbra is ellenzi az elképzelést, Mariusz Blasczak volt védelmi miniszter pedig a múlt hónapban azzal érvelt, hogy az ESSI „a német fegyveriparnak kedvez”, és „sokkal drágább és sokkal kevésbé fejlett”, mint Lengyelország meglévő légvédelmi rendszere.
Andrzej Duda elnök, a PiS tagja szintén bírálta Tusk tervét, és az ESSI-t „német üzleti projektnek” nevezte.
A német hadsereg szerint az ESSI az Egyesült Államok által szállított Patriot rakétaütegekből és német IRIS-T közepes hatótávolságú rakétaindítókból, valamint izraeli Arrow 3 ballisztikus rakétákból áll majd.
