Peking „képessé teszi” Moszkvát az ukrajnai konfliktusra – állította Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint az Egyesült Államok vezette szövetségnek Ázsiában is jelen kell lennie, nem csak az észak-atlanti térségben.
Stoltenberg megjegyzései a NATO ifjúsági csúcstalálkozóján tartott kérdezz-felelek panelbeszélgetésen hangzottak el, válaszul egy amerikai Yale Egyetem hallgatójának megkeresésére.
„Az ukrajnai háború azt mutatja, hogy a biztonság nem regionális, a biztonság globális” – mondta Stoltenberg.
„A fő ország, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy Európában folytassa az Ukrajna elleni agresszív háborúját, az Kína”.
Stoltenberg azzal folytatta, hogy Kína „messze a legnagyobb kereskedelmi partnere” Oroszországnak, és „kritikus fontosságú alkatrészeket” szállít Moszkvának rakétákhoz, drónokhoz és más fegyverekhez. Azzal is vádolta Iránt, hogy drónokat szállít Oroszországnak, Észak-Koreát pedig azzal, hogy lőszerrel és fegyverekkel látja el.
„Irán, Észak-Korea és Kína, ők kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Oroszország képes legyen harcolni a NATO európai barátja [és] szomszédja ellen” – mondta Stoltenberg Ukrajnára utalva.
„Tehát ez az elképzelés, hogy Ázsiát és Európát el tudjuk választani egymástól, már nem működik”.
Az Egyesült Államok azonban már jóval az ukrajnai konfliktus 2022 februári kirobbanása előtt szorgalmazta, hogy a NATO terjessze ki misszióját Ázsiára. Úgy tűnik, Washingtonból származnak azok az állítások is, amelyek szerint Peking, Teherán és Phenjan fegyvereket és lőszert szállított Moszkvának, anélkül, hogy ezt bizonyítékkal alátámasztották volna.
Ajánló
Kína többször elutasította az USA és szövetségesei nyomását, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni embargójukhoz, egyoldalúnak és illegitimnek nevezve azt. Peking béketervet is javasolt az ukrajnai konfliktusra, amely iránt Moszkva érdeklődni látszott, de Kijev és nyugati támogatói elutasították.
Oroszország tagadta az észak-koreai fegyver- és lőszerszállításokkal kapcsolatos amerikai állításokat. Irán tisztázta, hogy az ukrajnai ellenségeskedések kitörése előtt drónok prototípusait és terveit bocsátotta Oroszország rendelkezésére, ami arra utal, hogy Moszkva belföldön gyártja azokat.
Az USA és szövetségesei az elmúlt két évben több mint 200 milliárd dollár értékben küldtek fegyvereket, lőszert és pénzt Ukrajnába, miközben ragaszkodnak ahhoz, hogy ez nem teszi őket a konfliktus közvetlen résztvevőivé.
