Belarusz csatlakozik a taktikai nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos orosz hadgyakorlat második szakaszához – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában.
„Mivel Belarusz területén nem stratégiai nukleáris fegyverek állomásoznak, ezúttal felajánlottuk barátainknak, szövetségeseinknek, és a fehérorosz elnök is kérte, hogy részt vehessenek a gyakorlat egyik szakaszában. Rendszeresen tartunk ilyeneket” – mondta az orosz elnök.
„Ezúttal három szakaszban tartjuk meg őket. A második szakaszban a belorusz kollégák csatlakoznak közös akcióinkhoz, a védelmi minisztériumoknak és a vezérkaroknak kiadtuk a megfelelő utasítást” – tette hozzá Putyin.
Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető közölte, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn arról tájékoztatott: Putyin utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. A tájékoztatás szerint megkezdődtek az előkészületek az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainál, és a közeljövőben megtartandó hadgyakorlatba, amelynek dátumát nem közölték, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják.
A cél a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön újságíróknak kijelentette, hogy Moszkva nem változtatott nukleáris doktrínáján, de figyelmezteti az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy a feszültség eszkalálódására irányuló kurzusa miatt kénytelen lesz megerősíteni nukleáris elrettentő intézkedéseit.
„A nem hadászati nukleáris fegyverek alkalmazásának gyakorlása pedig ennek az erőfeszítésnek az egyik eleme” – tette hozzá.
Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, mint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.
