Egy új felmérés szerint a németek többsége alig vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a hadsereg képes megvédeni az országot támadás esetén. A megkérdezettek háromnegyede nem hisz a Bundeswehr képességeiben, és mindössze 10 százalékuk fejezte ki bizalmát a fegyveres erők iránt.
Mintegy 30% „egyáltalán nem bízik” abban, hogy a hadsereg képes lenne szembeszállni egy esetleges ellenféllel – derült ki a Focus magazin megbízásából a Civey által végzett felmérésből. További 45% „kevéssé bízik” a hadseregben, 15% pedig bizonytalan. Mindössze 2% mondta, hogy „nagyon nagy” a bizalma, míg 8% szerint „inkább nagy”.
A finanszírozás tekintetében a németek nagy többsége (69%) szerint a hadseregnek több pénzre van szüksége, 64% szerint pedig Berlinnek a GDP 2%-ánál többet kellene költenie a honvédelemre.
Boris Pistorius védelmi miniszter tavaly novemberben azzal érvelt, hogy a Bundeswehrnek alapos korszerűsítésre van szüksége ahhoz, hogy „hadra foghatóvá” váljon. A felmérés szerint a németek mintegy 73%-a ért egyet Pistoriusszal, 64%-uk pedig támogatja a 2011-ben eltörölt kötelező katonai szolgálat visszaállítását.
Ennek ellenére csak feleannyian (32%) nyilatkoztak úgy, hogy személyesen hajlandóak fegyvert ragadni és „aktívan részt venni a védelmi célú harci műveletekben”, ha Németorságot támadás érné. Mintegy 44%-uk azt mondta, hogy soha, semmilyen körülmények között nem fogna fegyvert.
Eva Höegl, a Bundeswehr parlamenti biztosa nemrégiben mutatta be a fegyveres erők állapotáról szóló éves jelentését, amelyből kiderül, hogy a hadsereg még mindig szenved a létszám megfogyatkozásától és a nem megfelelő felszereltségtől.
„A Bundeswehr öregszik és zsugorodik” – állapította meg a biztos a múlt héten, hozzátéve, hogy a hadseregből való kilépési arány „még mindig nagyon magas”, az új jelentkezők száma pedig még a tavalyinál is alacsonyabb.
A létszám- és felszereléshiány azért került a figyelem középpontjába, mert Németország továbbra is aktívan nyújt katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal folytatott konfliktusában. Berlin a második legnagyobb katonai adományozóvá lépett elő, mintegy 19 milliárd dollárt költve fegyverekre a kijevi rezsim számára a Kieli Világgazdasági Intézet szerint.
Olaf Scholz kancellár megígérte, hogy idén megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ami aggodalmat váltott ki egyes képviselők körében. 2023 novemberében Johann Wadephul képviselő arra figyelmeztetett, hogy a Bundeswehr egyes „kulcsfontosságú” egységei legfeljebb két napot bírnak ki a harcban.
A Focus felmérését március 11. és 13. között végezték 5000, 18 éves és idősebb német részvételével.
