Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Vlagyimir Putyin sürgette őt a donbasszi ellenségeskedések 2019-es beszüntetésére. Hozzátette, hogy akkoriban erős aggályai voltak, hogy a diplomácia befagyasztja a konfliktust, de nem oldja azt meg.
Zelenszkij vasárnapi sajtótájékoztatóján beszámolt a Putyinnal 2019 decemberében Párizsban tartott személyes találkozójáról, amelyre néhány hónappal megválasztása után került sor.
Zelenszkij szerint hosszú beszélgetést folytatott Putyinnal, aki „folyamatosan felvetette a tűzszünet kérdését”. Az ukrán elnök elmondta, hogy azt mondta az orosz vezetőnek, hogy ez hosszú távon nem fog működni, megjegyezve, hogy ez be is igazolódott.
Emlékeztetett arra, hogy a Putyinnal folytatott beszélgetés során kétségeit fejezte ki a minszki megállapodásokkal kapcsolatban – amelyek a donbasszi ellenségeskedések befejezésére törekedtek -, „mert… a csapatok kivonása az érintkezési vonal mentén nem működik”.
Azt állította, hogy olyan adatokat mutatott Putyinnak, amelyek azt bizonyítják, hogy az előrelépés túl kevés és túl lassú. „Megmutattam neki, hogy 20 évig tartana a csapatok visszavonása”.
Zelenszkij szerint ez azt jelenti, hogy a konfliktus a Donbasszban hosszú évekre befagyott volna, és hozzátette, hogy ő és Putyin már régóta „alkudoztak” a kérdésen.
A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött, mára megszűnt 2014-es és 2015-ös minszki megállapodások célja az volt, hogy leállítsák az ellenségeskedéseket a Donbasszban, és Donyeck és Luganszk régiónak különleges státuszt adjanak az ukrán államon belül.
Zelenszkij és Putyin 2019-es találkozójára a normandiai formátumban került sor a német és a francia vezetők részvételével. Akkor a tárgyalásokon némi előrelépés történt, a felek megállapodtak a donbasszi csapatok kivonásáról és a fogolycseréről.
Oroszország azonban azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, mondván, ez volt az egyik fő oka a Kijev elleni hadművelet megindításának. Petro Porosenko volt ukrán elnök elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel, és ezt az álláspontot később Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande volt francia elnök is megerősítette.
2022 őszén, néhány hónappal az ukrajnai konfliktus után a két Donbassz régió és két másik volt ukrán terület népszavazáson elsöprő többséggel szavazott az Oroszországhoz való csatlakozás mellett.
