Ukrajna nem remélhet jelentős előrelépést NATO-tagságra irányuló kérelmével kapcsolatban a katonai szövetség következő csúcstalálkozóján – figyelmeztetett David Quarrey, az Egyesült Királyság nagykövete a szervezetnél. A nyugati média a múlt hónapban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Németország ellenzi Kijev csatlakozását mindaddig, amíg az ország konfliktusban áll Moszkvával.
Ukrajna 2022 őszén nyújtotta be hivatalos kérelmét a NATO-csatlakozásra, miután 2019-ben alkotmányában stratégiai külpolitikai célként rögzítette csatlakozási szándékát az Egyesült Államok irányította szövetséghez.
Moszkva következetesen kijelentette, hogy Kijev esetleges NATO-csatlakozását komoly nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti. Vlagyimir Putyin elnök Kijev csatlakozási szándékát említette, mint az egyik fő okot, amiért Moszkva 2022 februárjában katonai műveletet indított szomszédja ellen.
A Politico Power Play csütörtökön megjelent podcastjában Quarrey azt mondta, hogy „a NATO 2008-ban döntött arról, hogy Ukrajna taggá válik, [és] a vezetők a vilniusi csúcstalálkozón [2023 júliusában] ezt megerősítették”.
Kijev „egyre közelebb kerül” e cél eléréséhez – állította a diplomata, aki kitartott amellett, hogy az Egyesült Királyság „teljes mértékben meg van győződve arról, hogy Ukrajnának a NATO-ban van a jogos helye, és a csatlakozásnak csak a mikor a kérdése, nem pedig az, hogy lesz-e”.
Bár az ukrán tagság témáját valószínűleg megvitatják majd a blokk júliusi washingtoni csúcstalálkozóján, „nem számítok nagy előrelépésre ebben a kérdésben, főként a várható helyszíni helyzet miatt” – figyelmeztetett Quarrey.
A Foreign Policy magazin január végén tucatnyi névtelenül nyilatkozó jelenlegi és volt tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Washington és Berlin jelenleg nem szeretné, ha Kijevet felvennék a NATO soraiba, mert félnek a Moszkvával való esetleges teljes körű konfrontációtól.
Az Egyesült Államok állítólag sürgette az EU-tagokat, hogy a következő csúcstalálkozón ne vegyék fel a kérdést, nehogy az a blokkon belüli megosztottságot felfedje.
A tavalyi vilniusi NATO-csúcstalálkozó Kijev tagságával kapcsolatos egyértelmű kötelezettségvállalások és határidők nélkül ért véget, ami feldühítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Ajánló
Robert Fico szlovák miniszterelnök a múlt hónapban ukrán kollégájával tartott találkozója előtt azt mondta, hogy országa blokkolni fogja Kijev NATO-tagságra irányuló kérelmét, „mert ez pontosan a harmadik világháború alapja, és semmi más”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megismételte ezeket az aggodalmakat, és arra figyelmeztetett, hogy Kijev felvétele a közeljövőben belerángathatja a NATO-tagokat az Oroszországgal való konfliktusba.
A NATO a Szovjetunió összeomlása óta több hullámban fokozatosan, kelet felé bővült, az 1991-es 16 tagállamról jelenleg 31-re. Az Egyesült Államok vezette katonai tömb egyes területeken közvetlenül határos Oroszországgal, ami felveti Moszkva aggodalmát.
