Az Egyesült Államok csak akkor engedi meg Törökországnak, hogy visszatérjen az F-35-ös vadászrepülőgép-programba, ha beleegyezik, hogy elhagyja az orosz Sz-400-as rakétavédelmi rendszert – mondta Victoria Nuland megbízott helyettes külügyminiszter, akinek a szavait a Bloomberg idézi. Az amerikai tisztségviselő, aki arról ismert, hogy megszervezte a 2014-es kijevi puccsot azt is felvetette, hogy Washington akár fel is oldhatja a NATO-szövetségesével szembeni szankciókat, ha Ankara engedékenyebb lesz.
A CNNTürk televízióval hétfőn beszélgetve Nuland azt mondta, hogy Ankarát visszaengedhetik az F-35 projektbe, ha megoldja a vitát, miután Törökországot 2019-ben kizárták a programból az Sz-400-asok beszerzése miatt.
„Ha túl tudnánk jutni ezen az Sz-400-as ügyön, amit szeretnénk, az Egyesült Államok örömmel üdvözölné Törökországot újra az F-35-ös családban” – jelentette ki. „Ha túl tudunk jutni ezen a kérdésen, akkor a CAATSA-ügy is megszűnik, és visszatérhetünk az F-35-ösökről szóló tárgyalásokhoz” – tette hozzá Nuland, utalva az amerikai szankciókra, amelyek Törökország fegyveriparát célozzák.
A CAATSA szankciók 2020-as bejelentésekor Washington azt mondta, hogy tájékoztatta Ankarát arról, hogy az Sz-400-as beszerzése „veszélyeztetné az amerikai katonai technológia és személyzet biztonságát, és jelentős pénzeszközöket biztosítana Oroszország védelmi ágazatának, majd emlékeztette szövetségesét arra, hogy rendelkezésre állnak alternatív, NATO-interoperábilis rendszerek a védelmi igényeinek kielégítésére”. Sürgette Törökországot, hogy „haladéktalanul oldja meg az Sz-400-as problémát”.
Bár egyelőre nem világos, hogy Ankara elfogadja-e Nuland zsarolását az orosz légvédelmi rendszertől való elállásra, a tisztviselők korábban elutasították az ötletet, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a vásárlás „lezárt üzlet”. Haluk Gorgun török védelmi ipari vezető később hozzátette, hogy országa „saját légvédelmi rendszereket készít”, mondván, hogy „nincs szükségünk Sz-300-asokra [vagy] Sz-400-asokra”.
Amellett, hogy kirúgták az F-35-ös programból, amelynek keretében Ankara több száz repülőgép-alkatrészt gyártott, a Fehér Ház elutasította az F-16-osok korszerűsítésének értékesítését is a török légierő számára. Amerikai tisztviselők azonban a múlt héten zöld utat adtak egy 79 modernizációs készletre vonatkozó üzletnek, bár még nem tudni, hogy a lépés jelent-e bármilyen szélesebb körű változást az USA NATO-szövetségesével szembeni politikájában.
„A 15 napos időszak péntek este kezdődött. A 15 nap elteltével ez a bejelentési időszak véget ér, és akkor folytatjuk a végrehajtást” – folytatta Nuland. „Ha jól tudom, a modernizáció azonnal megkezdődik. Őszintén szólva nem tudom fejből, hogy mikorra készülnek el az új repülőgépek, de nyilvánvaló, hogy az USA számára prioritás, hogy Törökország minél hamarabb hozzájusson ezekhez a repülőgépekhez” – mondta.
A magas rangú amerikai diplomata a továbbiakban azt közölte, hogy Ankara nemrégiben a svéd NATO-tagság mellett leadott szavazata megpecsételte az üzletet, kijelentve: „Nagyon örülünk, hogy Törökország csatlakozott hozzánk, és igent mondott Svédországnak”.
