Petr Pavel cseh elnök arra szólította fel az európai NATO-tagokat, hogy készüljenek fel Donald Trump volt amerikai elnök esetleges visszatérésére a Fehér Házba, és a kontinensre vonatkozó washingtoni stratégia ezt követő változásaira.
Ha a republikánus jelölt megnyeri a novemberi választásokat, az Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való megállapodás megkötését jelentheti – figyelmeztetett a cseh közszolgálati rádiónak adott interjújában.
„Ez nem a transzatlanti kötelék megszakításáról, az Egyesült Államok mint szövetséges kihívásáról szól. De reálisan be kell látnunk, hogy Donald Trump számos dologra másként tekint” – mutatott rá Pavel.
Ha Trumpot törvényesen megválasztják, tiszteletben kell tartani az amerikai választók döntését, „de fel kell készülnünk rá, mert ennek biztosan lesznek következményei” – figyelmeztetett.
Petr Pavel szerint teljesen legitim dolog Európában azt mérlegelni, hogy mi lesz, ha a választást valóban Donald Trump nyeri meg, és nagyon gyorsan olyan megállapodást köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely egyáltalán nem lesz kedvező sem Ukrajna, sem Európa számára.
„Ebben az esetben kész tények elé leszünk állítva, amelyekkel meg kell tudni birkóznunk” – mutatott rá a cseh elnök.
Ukrajnának Oroszországtól eltérően a harctéren korlátai vannak, elsősorban az emberi erőforrásokat illetően – fejtette ki Petr Pavel. „Ez olyan tényező, amelyre Ukrajnának gondolnia kell” – tette hozzá. A szövetségesek – mondta Petr Pavel – ezért azt javasolják Ukrajnának, hogy korlátozza támadó akcióit, és erősítse meg védelmét.
Trump, aki Joe Biden jelenlegi amerikai elnökhöz hasonlóan újabb fehér házi mandátumra pályázik az idei választásokon, azt állította, hogy az ukrajnai konfliktus nem tört volna ki, ha ő maradt volna hatalmon. Többször is hangsúlyozta, hogy jó kapcsolatot ápol mind az orosz, mind az ukrán vezetőkkel, és jó helyzetben van ahhoz, hogy tárgyalásokat folytasson a konfliktus lezárásáról, bár azt nem fejtette ki, hogyan nézne ki egy ilyen békés rendezés. „Ha én leszek az elnök, egy nap, 24 óra alatt le fogom rendezni ezt a háborút” – mondta tavaly a CNN-nek.
A nyilatkozatra reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy aggódik amiatt, hogy Trump visszatérhet a Fehér Házba, és „nagyon veszélyesnek” bélyegezte azt az állítást, hogy ilyen könnyen véget tudna vetni a konfliktusnak.
Januárban ifjabb Donald Trump, aki apja választási kampányának fontos szereplője, azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti harcoknak tárgyalásokkal kell véget vetni, és ahhoz, hogy Zelenszkij kormányát tárgyalásokra bírják, Washingtonnak fel kell hagynia azzal, hogy pénzt küldjön Kijevnek. A bejelentésre akkor került sor, amikor a Biden-kormányzat kísérletei egy 106 milliárd dolláros nemzetbiztonsági csomag keresztülvitelére, amely 60 milliárd dollárt tartalmaz Kijevnek, továbbra is a republikánus törvényhozók határozott ellenállásába ütköznek, akik a törvényjavaslat jóváhagyásáért cserébe szigorúbb ellenőrzést követelnek az Egyesült Államok déli határán.
Putyin többször hangsúlyozta, hogy Moszkva soha nem utasította el a béketárgyalásokat Ukrajnával, Kijev viszont nyilvánosan kivonult a tárgyalási folyamatból. Zelenszkij 2022 októberében aláírt egy rendeletet, amely nyitva hagyta az ajtót a Kremllel való jövőbeli tárgyalások előtt, de azt is leszögezte, hogy a jelenlegi orosz vezetővel való tárgyalás „lehetetlen”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter decemberben azt mondta, hogy nem számít, ki nyeri a 2024-es amerikai elnökválasztást, mert a washingtoni politikai berendezkedés „pártállástól függetlenül ellenségnek és egzisztenciális fenyegetésnek tekinti Oroszországot”.
