Németország nem tudja egyedül fenntartani Ukrajna védelmi költségeit, ezért más EU-tagállamoknak is növelniük kell hozzájárulásaikat – hangsúlyozta Christian Lindner, az ország pénzügyminisztere.
Az Ukrajnának nyújtandó pénz kérdése az amerikai támogatások leállítása és Kijevnek a sikertelen ellentámadást követően egyre növekvő fegyverigénye miatt került napirendre.
„Nem lehet, hogy Németország többet tesz Ukrajna megsegítésére, hogy mások kevesebbet tegyenek” – mondta Lindner a Német Keleti Vállalkozások Szövetségének keddi rendezvényén.
A német gazdaság tavaly 0,3%-kal zsugorodott a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) múlt héten közzétett adatai szerint, ami növeli a gazdasági zsugorodás kockázatát a tágabb euróövezetben.
Az országot január eleje óta folyamatos nagyszabású tüntetések sújtják, amikor a gazdák elkezdték blokkolni az utakat és autópályákat, miután Berlin bejelentette a mezőgazdasági támogatások csökkentését, nem sokkal azután, hogy bejelentették az Ukrajnának nyújtott támogatás megduplázásának tervét.
Múlt héten Olaf Scholz kancellár azt mondta, hogy Németország több mint 7 milliárd eurót fog idén katonai támogatásra fordítani Ukrajnának. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint Berlin 2022 februárja és 2023 novembere között közel 23 milliárd dollárnyi támogatást nyújt Kijevnek, amivel Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb támogató.
Scholz egyúttal felszólította az ország „európai uniós szövetségeseit, hogy erősítsék meg erőfeszítéseiket”, a kijevi hadsereg finanszírozására, és sajnálkozott, hogy egyes tagállamok szűkmarkúan támogatták Ukrajnát. Mindazonáltal kijelentette, hogy bízik abban, hogy a február 1-jén tartandó rendkívüli csúcstalálkozón az unió 50 milliárd eurós csomagot fogad el Ukrajnának.
Ajánló
Washington a múlt héten megerősítette, hogy a republikánusok és demokraták közötti hetek óta tartó politikai civakodás miatt „leállt” a segítségnyújtás. A 60 milliárd dollár értékű, Kijevnek szánt fegyvereket és katonai felszereléseket tartalmazó csomagot a Republikánus Párt blokkolta, követelve, hogy Biden előbb foglalkozzon a tömeges illegális bevándorlással, mielőtt a segélycsomagot elfogadnák.
Boris Pistorius német védelmi miniszter is aggodalmát fejezte ki, hogy a túl sok fegyver Kijevnek történő adományozása gyengítené Berlin saját erőit. Berlinnek „szemmel kell tartania saját védelmi képességeit is”, ami azt jelenti, hogy nem mehet a „mindent bele” Ukrajnának, ahogyan azt egyesek követelik. „Különben mi magunk is védtelenek lennénk” – figyelmeztetett.
A vezető ukrán tisztségviselők a kijevi ellentámadás kudarca után egyre nagyobb nyomást gyakorolnak nyugati támogatóikra, hogy még több fegyvert kapjanak. Oroszország következetesen bírálta a nyugati fegyverszállítmányokat Ukrajnának, azzal érvelve, hogy ezek szükségtelenül meghosszabbítják a vérontást anélkül, hogy változtatnának a konfliktus kimenetelén.
