Oroszország jogi harcra készül, hogy megakadályozza a Nyugaton befagyasztott tartalékai lefoglalását – jelentette pénteken a Bloomberg News. Becslések szerint 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak tavaly márciusban az Ukrajnával kapcsolatos szankciók részeként.
Bár az orosz tisztviselők állítólag úgy vélik, hogy a közvetlen lefoglalás kockázata alacsony, az orosz jegybank a hírügynökség szerint egy megállapodáson dolgozik, hogy nemzetközi ügyvédi irodákat bízzon meg az ország képviseletével arra az esetre, ha a harc bírósági úton végződne.
A nyugati országok példátlan szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben az orosz-ukrán feszültségek 2022 februárjában történt éles kiéleződését követően, de nagyrészt elzárkóztak a gondolattól, hogy lefoglalják Moszkva jelentős tartalékállományát.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azt mondta, hogy a pénzeszközök lefoglalása „nem olyasmi, ami jogilag megengedhető az Egyesült Államokban”.
Ez a vélemény azonban enyhülni látszik. A New York Times december végi jelentése szerint Joe Biden amerikai elnök kormánya „csendben új támogatást jelez” az eszközök lefoglalásához. A cikk megjegyezte, hogy a tárgyalásokra egy olyan időszakban kerül sor, amikor egyre nehezebb pénzügyi támogatást szerezni Ukrajnának.
Moszkva eközben „súlyos következményekre” figyelmeztetett, ha a nyugati államok véghezviszik a tervet. A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot csütörtökön úgy idézték, hogy egy ilyen lépés „nagyon komoly bírósági és jogi költségeket vonna maga után azok számára, akik ilyen döntéseket hoznak” – olvasható a Bloomberg News jelentésében.
A Roszkongressz, egy orosz fejlesztési intézmény decemberben közzétett jelentése más eseteket is megvizsgált a tartalékok befagyasztására – például Észak-Koreában és Iránban -, és megállapította, hogy Oroszország esetében a lefoglalás kockázata „továbbra is alacsony”.
Az ötlet még nyugati politikai körökben is ellentmondásos marad. Andreas Kluth december végén a Bloombergben megjelent véleménycikkében tiltakozott az orosz tartalékok eltulajdonítása ellen, azzal érvelve, hogy ez sérti a nemzetközi jogot, és „azt jelezné Kínának és más, az USA-val feszült viszonyban álló országoknak, hogy legközelebb az ő központi banki eszközeiket fogják elkobozni”.
