Sok európai uniós tagországnak fel kellene hagynia a képmutatással és a tagjelöltek átverésével a bővítési eljárás gyorsításához, aminek érdekében Magyarország mindent meg fog tenni az idei soros elnöksége idején – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a montenegrói kollégájával, Filip Ivanoviccsal közösen tartott sajtóértekezletén aláhúzta, hogy a magyar külpolitika egyik fő prioritása továbbra is a Nyugat-Balkán integrációjának felpörgetése, ezért hazánk az idei soros EU-s elnöksége során is különös figyelmet fog erre fordítani.
Rámutatott, hogy az Európai Unió folyamatosan gyengül, és tavaly már harmadik helyre csúszott vissza a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában, ráadásul együttműködés helyett egyfajta elzárkózási törekvés látható Brüsszel részéről.
„Az Európai Uniónak új lendületre, új energiára, új ambíciókra van szüksége, ezt a Nyugat-Balkán tudja behozni (…) Megvan ezekben az országokban az az energia, az a lendület és az az ambíció, amely nagy segítségére lehetne az Európai Uniónak annak érdekében, hogy újra erősödni tudjunk” – vélekedett.
A miniszter őszinteséget sürgetett ebben a kérdésben, sérelmezvén, hogy több tagállam is képmutató ebből a szempontból, hiszen nyilvánosan mindenki támogatja a bővítést, amikor döntéseket kell hozni, akkor viszont alábbhagy ez a fajta lelkesedés.
Példaként a legtöbb megnyitott csatlakozási fejezettel rendelkező Montenegrót említette, kitérve arra, hogy az ország 2008-ban nyújtotta be felvételi kérelmét, 2012-ben indultak meg a tárgyalások, és most, 2024-ban még mindig nem zárult le a folyamat.
Ajánló
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy idén ezen a téren komoly előrelépés történik, és tudatta, hogy a magyar EU-elnökség mindent el fog követni a montenegrói csatlakozás közelebb hozásáért.
„A bővítés és a csatlakozási folyamatok felgyorsításához persze szükséges az is, hogy az európai uniós tagországok valós támogatást adjanak a bővítéshez, fejezzék be a képmutatást, a tagjelöltek átverését” – jelentette ki.
„Magyarország eddig is a leghangosabb támogatók közé tartozott, s így lesz ez ezután is” – szögezte le, hozzáfűzve, hogy két magyar integrációs szakértő is dolgozik a podgoricai kormány mellett, akiknek a munkáját továbbra is támogatni fogják.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat méltatva rámutatott arra, hogy ezek nagyban hozzájárulnak mind a két ország fejlődéséhez, különös tekintettel arra, hogy magyar cégek vezető szerepet játszanak két kulcságazatban is Montenegróban.
Aláhúzta: az országban az OTP a legnagyobb bank, a 4iG pedig a második legnagyobb távközlési vállalat.
Érintette azt is, hogy évente harmincöt montenegrói diák tanulhat magyarországi egyetemeken ösztöndíjjal.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a jelenlegi krízisek és háborúk közepette 2024 sorsdöntő lesz, soha ennyi választást egyetlen év alatt még nem rendeztek a világban, és olyan nagyhatalmakban is szavazás lesz, mint az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország, India vagy az Egyesült Királyság.
Hangsúlyozta, hogy ez az év lehetőséget hozhat el a globális, s azon belül az európai politikai fordulatra. „Reméljük, olyan politikai fordulat éve lehet 2024 a nagy jelentőségű választások nyomán, amelynek következtében a háborúk, a fegyverszállítások és az esztelen öldöklés helyét átveszi a béketeremtés, a békére való törekvés időszaka” – fogalmazott.
„Magyarországnak talán a méretén és az erején felül is szerepe lehet ezen nagy politikai fordulatban, hiszen az év második felében hazánk látja majd el az Európai Unió soros elnökségét” – tette hozzá.
