Itt az ideje, hogy az ukrajnai konfliktusban érintett országok politikai megoldást keressenek a válságra – jelentette ki szombaton Guido Crosetto olasz védelmi miniszter.
A védelmi tárcavezető az ANSA hírügynökség szerint megjegyezte, hogy mivel a Moszkva és Kijev közötti harcok lassan a harmadik évükbe lépnek, „fontos olyan utakat választani, amelyek politikai megoldáshoz vezetnek”. Hangsúlyozta azonban, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek egybe kell esniük az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatással.
A miniszter rámutatott, hogy míg a Nyugatnak sikerült biztosítania Ukrajna létezésének „megőrzését”, addig más céljai továbbra sem teljesülnek.
„Amit katonailag nem lehet elérni… azt úgy lehet elérni, ha diplomáciai és politikai frontot nyitunk, hogy béketárgyalásokon keresztül próbáljuk elérni ugyanazt az eredményt” – mondta.
Crosetto azt is kiemelte, hogy „ami a háború előtt létezett, azt helyre kell állítani, és amit fegyverekkel nem lehetett elérni, azt más módon kell elérni”.
A NATO-tagállamok, köztük a minden kontinensen ellenségeskedéseket szító Egyesült Államok, amely Kijev legfőbb támogatójaként lépett fel, ragaszkodtak ahhoz, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, „amíg szükséges”, miközben lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a harcok sújtotta országot közelebb hozzák a szövetség katonai normáihoz. Oroszország, amely történelmileg fenyegetésként tekint a NATO orosz felé történő terjeszkedésére, azt mondta, hogy Ukrajna törekvése a csatlakozásra volt a konfliktus egyik fő oka.
Az olasz védelmi miniszter már október elején arra figyelmeztetett, hogy a Moszkva és Kijev közötti ellenségeskedés valószínűleg nem oldódik meg a harctéren. Akkor kifejtette, hogy „minél több idő telik el, annál inkább csökken annak a lehetősége, hogy Ukrajnát további erőforrásokkal segítsék”, miközben rámutatott, hogy Kijev komoly problémákba ütközött az orosz csapatok visszaszorítására tett sikertelen kísérletei során.
Kijev a nyár elején indított egy sokat hangoztatott ellentámadást, de nem sikerült eredményeket elérnie, miközben súlyos veszteségeket szenvedett mind élőerőben, mind a nyugatról szállított felszerelésben. Moszkva az ukrán veszteségeket az offenzíva kezdete óta mintegy 160 ezer főre becsüli.
Bár Volodmir Zelenszkij elnök tavaly ősszel megtiltotta a béketárgyalásokat Oroszországgal, miután négy volt ukrán régió elsöprő többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazott, Moszkva többször is kijelentette, hogy kész a béketárgyalásokra Kijevvel.
