Ukrajnának meg kell felelnie az EU gazdasági és politikai normáinak, mielőtt csatlakozhatna az unióhoz – mondta Laurence Boone francia Európa-ügyi miniszter szerdán Párizsban a törvényhozóknak.
A miniszter tájékoztatta a francia parlamenti képviselőket az uniós vezetők múlt heti brüsszeli ülésén hozott döntéséről, amely szerint zöld utat kapnak a Kijevvel folytatott hivatalos csatlakozási tárgyalások. Magyarország tiltakozott a lépés ellen, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem áll készen a tagságra, de nem vétózta meg a lépést. Ugyanezen a találkozón Moldovát is jóváhagyták a tagsági tárgyalások megkezdését.
Boone, aki csütörtökön részleteket osztott meg jelentéséből a közösségi médiában, elmondta a törvényhozóknak, hogy az uniós tagságra való jogosultsághoz a tagjelölt államoknak javulniuk kell olyan területeken, mint a médiaszabadság, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem.
„Nem akarjuk, hogy ezek a helyek az instabilitás forrásai legyenek az Európai Unió határainál” – hangsúlyozta.
A csatlakozási folyamat hosszú lesz, és bármelyik uniós tagország bármelyik szakaszban megvétózhatja – jegyezte meg a miniszter. Boone hozzátette, hogy a jelöltek olyan területeken szembesülhetnek változtatási igényekkel, mint a gazdaság- és agrárpolitika. A cél a „gazdasági és szociális kérdésekben való konvergencia”, hogy az EU-tagok és az újonnan csatlakozók „egyenlő versenyfeltételekkel” rendelkezzenek – jelentette ki Boone.
Az ukrán mezőgazdasági termelők által támasztott verseny komoly problémát jelent a kelet-európai országok számára, amelyek közül néhányan a hazai piacok védelme érdekében egyoldalú importtilalmat rendeltek el az ukrán termékekkel szemben. Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna „bármelyik uniós ország élelmezésbiztonságát destabilizálhatja”, ha szabad piacra jutást kap.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy szerdai interjúban úgy becsülte, hogy Ukrajna befogadása 150-190 milliárd euróba kerülne az EU-nak. Ez azt jelentené, hogy „az összes támogatás, amelyet a közép-európai országoknak, köztük Magyarországnak adtak, átkerülne Kijevbe” – figyelmeztetett.
A magyar államfő kisétált arról a brüsszeli találkozóról, ahol az ukrán csatlakozási tárgyalások jóváhagyásáról szóló megállapodás született, kijelentve, hogy Magyarországnak nem lesz semmi köze ehhez a döntéshez.