Az Európa Tanács aggodalmának adott hangot Finnország azon döntése miatt, hogy lezárja az összes határátkelőt Oroszországgal, és arra figyelmeztetett, hogy a lépés miatt a „rendkívül kiszolgáltatott” migránsok a hideg téli hónapokban fedél nélkül maradhatnak.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfőn a finn belügyminisztériumnak címzett levelében „döntő fontosságúnak” nevezte, hogy Helsinki tiszteletben tartsa a menedékkérők jogait a határlezárás miatt, emlékeztetve a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeire.
„A keleti szárazföldi határ teljes lezárása aggályokat vet fel a menedékjog iránti kérelem benyújtásához szükséges legális belépési lehetőségekhez való tényleges és hatékony hozzáférést illetően” – írta a biztos. „Aggódom, hogy ez a lépés a visszaküldés tilalmának és a kollektív kiutasítás tilalmának megsértéséhez vezethet”.
A visszaküldés a menekültek erőszakos visszaküldését jelenti olyan országokba, ahol üldöztetés vagy fizikai sérülés veszélye fenyegeti őket, és a nemzetközi humanitárius jog általánosságban tiltja.
Mijatovic a továbbiakban megjegyezte, hogy a romló időjárási körülmények „jelentős kockázatot jelentenek a migránsok egészségére és életére”, és sürgette a finn kormányt, hogy tisztázza, hogyan kívánja megvédeni a „rendkívül kiszolgáltatott” embereket a tél folyamán.
Finnország a múlt hónap végén jelentette be, hogy ideiglenesen lezárja az utolsó megmaradt határátkelőhelyét Oroszországgal, miután a Közel-Keletről és Afrikából érkező menedékkérők számának növekedése miatt már hét másik ellenőrzőpontot is bezárt. Finn tisztviselők akkor azzal vádolták Moszkvát, hogy szándékosan a határ felé tereli a migránsokat egy, az ország destabilizálására irányuló „hibrid művelet” részeként; a Kreml teljesen alaptalannak minősítve elutasította a vádat.
A lezárások ideje alatt, amelyek közül néhány a hét végén ér véget, a menedékkérőket tengeri kikötőkbe és repülőterekre irányították, hogy ott várják meg az elbírálást.
Nem sokkal az utolsó átkelő lezárása után Lengyelország közölte, hogy felajánlotta egy „katonai tanácsadókból” álló csapat kiküldését a határvidékre, a varsói Nemzetbiztonsági Hivatal pedig kifejtette, hogy a személyzet „a helyszínen ismereteket nyújthat a határbiztonsággal kapcsolatban, beleértve az operatív értelemben vett ismereteket is”.
Bár Finnország később azt mondta, hogy nem tud a lengyel ajánlatról, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen telepítés „katonai egységek teljesen indokolatlan koncentrációját jelentené az orosz határon”.
Helsinki a legutóbbi tag, amely csatlakozott az Egyesült Államok vezette NATO-szövetséghez, és nem sokkal azután változtatta meg hosszú ideje fenntartott semlegességi politikáját, hogy Moszkva tavaly megkezdte hadműveletét Ukrajnában. Oroszország azt mondta, hogy Finnország nem jelent közvetlen fenyegetést, de ígérte, hogy „megtorló intézkedéseket” foganatosít minden olyan akcióra, amely veszélyezteti a biztonságát.
Az Európai Uniótól eltérően az Európa Tanács fórumot biztosít a kontinens országai számára a párbeszédhez és az együttműködéshez, de nem hoz törvényeket és nem hoz kötelező erejű politikai döntéseket. A tagállamoktól azonban elvárják, hogy betartsák a testület Emberi Jogi Bíróságának ítéleteit, amely értelmezi és alkalmazza az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
