Európa félretolja az oszthatatlan biztonság elvét, és a NATO bővítése nem tehet mást, mint hogy Oroszország megtorló intézkedéseket foganatosít – jelentette ki pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Európa nem akarja figyelembe venni aggodalmainkat, és Európa félrelöki az oszthatatlan biztonság változatlan elvét, ami azt jelenti, hogy a mi biztonságunk rovására beszélnek a saját biztonságukról” – mondta az orosz elnöki szóvivő, kommentálva Alexander Sollfrank NATO-altábornagynak nyilatkozatát, amely szerint szükség van „egy katonai Schengen”, a politikai schengeni övezethez hasonló szabad katonai átjárási övezet létrehozására.
„Ebben az esetben ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a NATO az, amely folyamatosan a határaink közelébe helyezi infrastruktúráját. Mi nem a NATO infrastruktúrája felé mozdulunk. A NATO az, amelyik felénk mozog. Ez csak aggodalomra adhat okot, és ez csak ellenintézkedésekre késztethet biztonságunk garantálása érdekében” – hangsúlyozta a Kreml sajtótitkára.
Arra a pontosító kérdésre, hogy a Kreml az ilyen kijelentéseket az Oroszország és Európa közötti fegyveres konfliktus veszélyének vagy a szövetség további konfrontációjának tekinti-e Oroszországgal, Peszkov úgy válaszolt:
„Inkább az utóbbi”.
„A szövetség mindig is fiktív ellenségnek tekintette hazánkat. Most már nyilvánvaló ellenségnek tekinti hazánkat. Ez nem más, mint a feszültség szítása Európában, aminek következményei vannak” – mondta a Kreml szóvivője.
A NATO logisztikai vezetője, Sollfrank korábban azt mondta, hogy szeretné, ha létrejönne egy „katonai Schengen”, vagyis egy olyan terület, ahol a katonai szállítmányok szabad áthaladhatnak Európán, hasonlóan a politikai schengeni övezethez, amely az EU nagy részén lehetővé teszi a szabad mozgást.
„Kifutunk az időből. Amit békeidőben nem teszünk meg, az nem lesz kész válság vagy háború esetén” – idézte Sollfrankot a Reuters hírügynökség.
„Élen kell járnunk. Fel kell készítenünk a színteret jóval azelőtt, hogy az 5. cikkelyt [a NATO alapító washingtoni szerződésének kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét] igénybe vennék” – mondta.
Hat évnyi erőfeszítés
Az Európai Unió és a NATO 2017 őszén kezdett bele „egy katonai Schengen” létrehozásába.
A kezdeményezést eredetileg a balti államok több politikusa terjesztette elő, és Federica Mogherini akkori uniós külügyi vezető aktívan támogatta. A rendszer létrehozására irányuló törekvés a védelmi együttműködés elmélyítésére még abban az évben létrehozott uniós PESCO (Permanent Structured Cooperation) program egyik fő feladata lett. A program kulcsfontosságú elemeként az európai közlekedési infrastruktúra – beleértve az utakat, vasutakat, hidakat, alagutakat, kikötőket és repülőtereket – bővítésére és megerősítésére irányuló projekteket írt elő, hogy minél több közlekedési kapcsolatot használhassanak fel a nehéz és nagyméretű katonai eszközök szállítására.
Ezzel párhuzamosan az európai országok elkezdték megvitatni a katonai és egyéb veszélyes rakományok, különösen a robbanóanyagok szállítására vonatkozó, erősen eltérő szabályozásaik összehangolására irányuló intézkedéseket a szállítási útvonalakon. Mindezen intézkedések célja egy „katonai Schengen” létrehozása volt, egy olyan rendszer, amely ideális esetben lehetővé tenné, hogy a katonai konvojok egyetlen engedély alapján, csak üzemanyag-utántöltés és pihenés céljából megállva közlekedjenek egész Európában.
A kezdeményezést a NATO aktívan támogatta, és a katonai szövetség és az EU közötti interakció a PESCO-program végrehajtásának megkezdése óta jelentősen fokozódott.
Az ezt követő években minimális előrelépés történt, és még a 2021. szeptember 8-án létrehozott és most Sollfrank által vezetett NATO Közös Támogató és Engedélyező Parancsnokság (Joint Support and Enabling Command, JSEC) sem tudta gyorsan megoldani a problémát.
