A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pakson.
A tárcavezető a Roszatom orosz atomenergetikai vállalatot vezető Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy megkezdődött az új reaktorok építése Pakson, és rámutatott, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, ráadásul igazi nemzetközi együttműködésről van szó, hiszen az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, illetve már 94 magyar céget is bevontak.
Tudatta, hogy mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat. Illetve megkezdődött a talajszilárdítási munka is, és a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.
„Ma aláírtuk a következő évekre vonatkozó ütemtervet, és ennek alapján azt tudom önöknek mondani, hogy a következő évtized elején hálózatra fogjuk tudni kapcsolni az új atomerőművet” – jelentette ki.
Valamint azt is érintette, hogy a beruházás nyomán hazánk továbbra is a világ azon húsz országa között tud majd maradni, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan növelik a gazdasági teljesítményüket, az új blokkokkal ugyanis évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását váltják ki, ami háromszorosa annak, mint amit a magyarországi erdők el tudnak nyelni évente.
A miniszter leszögezte, hogy az európai energiaellátás utóbbi évekbeli válságának egyik fő oka az, hogy az ügyet súlyosan átpolitizálták és átideologizálták, miközben itt fizikai valóság kérdéséről van szó.
„Számunkra az energiaellátás kérdése sem nem politikai, sem nem ideológiai ügy, és főként azért nem, mert sem politikai nyilatkozatokkal, sem pedig ideológiákkal nem lehet fűteni, nem lehet a gazdaságot működtetni” – figyelmeztetett.
Majd kiemelte, hogy a kormánynak kötelessége az ország energiaellátásának biztosítása. „Ezért fontos, hogy növelni tudjuk függetlenségünket, azaz csökkenteni tudjuk kiszolgáltatottságunkat a nemzetközi energiapiacoktól, hogy meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit és a környezetünket” – húzta alá.
Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az atomenergia az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségben, biztonságosan, olcsón és fenntartható módon termeljenek áramot.
„Magyarország ellátásbiztonsága nemzeti érdek. És a nemzeti érdek azt diktálja, hogy növelnünk kell a nukleáris energiabeli kapacitásainkat, ez pedig csak úgy lehetséges, hogyha új atomerőművi blokkokat építünk” – jelentette ki.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az Európai Unió két részre szakadt az atomenergia kérdésében, s Magyarország az ezt támogató, Franciaország vezette blokk tagja.
„És látszik az, hogy a nukleáris energiával szembeni támadások semmiféle ténybeli megalapozottsággal nem rendelkeznek, azok kizárólag ideológiai alapon állnak” – vélekedett. „Éppen ezért világossá tettük, hogy mi semmilyen szankcióhoz nem járulunk hozzá, amely a nukleáris energetika területét sújtaná” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy az Oroszországgal szemben készülő tizenkettedik szankciós csomag nem is tartalmaz ilyen előterjesztéseket, de mindegy is, hogy mi lesz a konkrét javaslatban, Magyarország soha nem fog beleegyezni nukleáris ipart sújtó büntetőintézkedésekbe.
Alekszej Lihacsov megerősítette, hogy az atomenergiának nincsen alternatívája, ez most a legstabilabb, a legkiszámíthatóbb és környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiaforrás.
Elmondta, hogy a Roszatom a legjobb szakértőit irányítja Magyarországra a szigorú követeleményekre és az európai szabályozók kiemelt figyelmére tekintettel.
„Jól tudjuk azt, hogy a nemzetközi környezet nem egészen baráti módon viszonyul a Roszatomhoz, de mi készen állunk a külső nyomás ellenére maximálisan megvalósítani ezt a projektet” – emelte ki. Majd rámutatott a projekt nemzetközi jellegére, és közölte, hogy a részt vevő külföldi cégek száma csak nőni fog.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a 2030-as évek elején várható az átadás, addigra nemcsak a két új blokk és a munkaerő kiképzése lesz kész, hanem a fűtőanyag szállítása is biztosított lesz.
„Mi magyar partnereinkkel készen állunk részt venni minden projektben, ami a jövő atomenergiájának megvalósítására irányul” – mondta. „Nagy projekt előtt állunk, de már nagy utat tettünk meg, olyan utat, amelynek során jobban megismertük egymást, a barátságunk megerősödött, és jobban tudunk egymással együttműködni” – fűzte hozzá.
A Roszatom az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: Oroszországban már megkezdődött a Paks II. projekt hosszú gyártási idejű berendezéseinek – a reaktortartálynak, a zónaolvadék-csapdának, a reaktornak és berendezéseinek gyártása. A helyszínen folyamatosan bővül a dolgozói létszám, 2023 végére az építkezésen dolgozók száma eléri a 800-900 főt, 2024 végére pedig már mintegy 2000-en lesznek. A csúcsidőszakban 10-13 ezerre nő az építkezésen dolgozók létszáma – tették hozzá a közleményben.
