Az Európai Unió és Ukrajna együttműködése került az EU Külpolitikai Tanácsa soros ülésének napirendjére. És ez figyelemreméltó tény, hiszen Kijev uniós és NATO-csatlakozása elé lényegében sorompót állítottak. Vajon milyen érdekek vezérlik az Európai Uniót Ukrajna iránti viszonyában? Mihail Pohrebinszkij, a politika- és konfliktus-kutatás központjának igazgatója nyilvánít véleményt Kijevből.
Az ukrán vezetők tudomására juttatták, hogy Európa nem kíván kötelezettségeket vállalni Ukrajna uniós csatlakoztatása terén. Janukovics győzelme után azonban mégis vita támadt, és már több vezető hangoztatja, hogy Ukrajnának meg kellene mutatni az „európai mézeskalácst”: ki kell jelenteni, hogy jövőben hajlandók vagyunk tagországnak tekinteni Ukrajnát… Számításuk átlátható: hátha ezzel megakadályozhatják Ukrajna és Oroszország esetleges közeledését? Európa meg akarja tartani Ukrajnát saját vonzásában. Érdeke itt az, hogy Oroszország ne erősödjön! De vajon kell-e ennyire tartania az ukrán-orosz integrációs folyamatoktól, hisz azok a vezetőségcsere után sem fejlődhetnek rohamosan, inkább pragmatikusak lesznek. Így, Ukrajnának felajánlották Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniójához való csatlakozást. Janukovics viszont a „3 plusz 1″ projekttel válaszol, azzal érvelve, hogy Ukrajna már belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe, ami bizonyos mértékben korlátozza részvételét némely integrációs projektekben a posztszovjet térségben. Azt hiszem, Janukovics hatalomra kerülése után mégis lesz bizonyos előrelépés ebben az irányban, de csakis olyan mértékben, amely nem befolyásolja hátrányosan Ukrajna európai integrálódását.
Ukrajna európai integrációjának kérdése egyébként eléggé furcsa: Ukrajnát meghívták ugyan, de nem nyitották meg előtte az ajtókat… Vajon miért? – kérdezte a www.rian.r uSzergej Mihejevet, a Politikai Technológiák Központja alelnökét.
Ukrajna EU- és NATO-integrációja komoly kiadásokkal kapcsolatos, amelyeket az európai országok nem akarnak vállalni. Hűen követve a piaci elveket minimális befektetéssel maximális nyereséget akarnak kapni. A válság miatt Ukrajna most túl nagy terhet jelentene, de amint jobb idők következnek be, a kérdéshez vissza fognak térni. Hiszen a nyugatot elsősorban geopolitikai érdek fűzi Ukrajnához, meg akarja tartani saját erőterében. Az ukrán társadalmat azzal szuggerálják, hogy az Oroszország iránti közeledéssel a nemzeti függetlenség elvesztését kockáztatja. Merem állítani, hogy bebizonyítom ennek ellenkezőjét. Ukrajna, abszolút nem vállalva politikai kötelezettségeket Oroszország előtt, nagy előnyöket szerezhetne a Vámunióba, az Eurázsiai Gazdasági Együttműködés szervezetébe, sőt, a napjainkban immár kissé feledésbe merült egységes gazdasági tréségbe való integrálódással, pláne hogy nem Moszkva, hanem Kijev lenne az egységes gazdasági térség pénzügyi központja. Nem kell magyaráznom, hogy ez mit jelent. A volt Szovjetunió területén Ukrajna számára vannak olyan objektíve előnyös projektek, amelyek konkrét nyereséget hozhatnak, jobb feltételeket biztosíthatnak számára a kereskedelemben és a partner vállalatokkal való együttműködésben. Egyszóval, gazdasági szabadságot biztosíthatnak Ukrajna számára!”
A megválasztott elnök, Viktor Janukovics valami hasonlót javasol, de… az Európai Uniónak. Konkrétan a szabadkereskedelmi szerződésről van szó.
– Ők nem fognak aláírni semmilyen szabadkereskedelmi szerződést, mert tisztában vannak azzal, hogy az olcsó ukrán árucikkek az Európai Uniónak nem kellenek! A nyugattól Ukrajna nem kaphat semmi mást, mint hitelt, méghozzá nagy hitelkamatra. Azonban a Nyugat, a még mindig ellenségnek tekintett Oroszország megszilárdulásától tartva, minden eszközt fel fog használni, hogy megtartsa Ukrajnát.
– Milyen lesz az ukrán politika a kialakult viszonyok közt?
Ajánló
A politika meg fog változni. Juscsenko idején a politikai irányvonalat nem is annyira Ukrajna érdekei szabták meg, hanem inkább az, hogy problémákat okozzanak Oroszország számára. Most pedig, azt hiszem, a pragmatizmus fog felülkerekedni. Bár gyors integrálódásra Oroszországgal nem számítok” – hangoztatta Mihail Pohrebinszkij.
Janukovics nehéz helyzetbe került. Minden oldalról nyomás nehezedik rá, belülről, kívülről egyaránt – folytatja az ukrán kolléga eszmefuttatását Szergej Mihejev moszkvai szakértő. – Komoly elszántság kell ahhoz, hogy valami megváltozzon a mai ukrajnai politikában”.
Míg Kijev az megválasztott elnök beiktatására, Brüsszel pedig az ukrán-európai viszony megvitatására készül, Moszkva az új ukrán vezető látogatását várja.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
