Nem bölcs dolog konkrét időpontot meghatározni az EU bővítésére – figyelmeztetett Mark Rutte holland miniszterelnök, aki nyíltan ellenezte Brüsszel azon terveit, hogy az évtized végéig olyan országokat vegyenek fel az unióba, mint Ukrajna.
„Nem az a kérdés, hogy az országok mikor állnak készen, hanem az, hogy az országok készen állnak-e” – idézte Ruttét a NOS hírportál csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójáról.
Rutte megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: szeretné, ha Kijev 2030-ig az EU részévé válna, mivel az unió igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország és Kína kiterjessze befolyását Európában.
A leköszönő holland miniszterelnök azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az országok uniós csatlakozásának a jogállamiság elvei szerint kell történnie, ami azt jelenti, hogy Kijevnek „ezernyi feltételnek kell megfelelnie a csatlakozáshoz”, és ezekből a követelményekből nem lehet engedményeket tenni.
Rutte emellett hangsúlyozta, hogy még ha az összes csatlakozni kívánó országnak – például Ukrajnának, Moldovának, Grúziának és a balkáni államoknak – sikerül is teljesíteniük az összes követelményt, maga az EU még nem áll készen arra, hogy új tagokat fogadjon be.
„Az EU-nak 27 tagállama van, és ha további országok csatlakoznak, a döntéshozatal és mindenféle más ügy még bonyolultabbá válik” – mondta Rutte.
Korábban Kijev uniós tagságával kapcsolatos kételyeket fogalmazott meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke is, aki az Augsburger Allgemeine című német lapnak adott csütörtöki interjújában azt mondta, hogy
Brüsszelnek „nem szabad hamis ígéreteket tennie az ukrán embereknek”.
Juncker hangsúlyozta, hogy Ukrajna „a társadalom minden szintjén korrupt ország”, és csak akkor engedhető be a blokkba, ha előbb „masszív” reformokat hajt végre.
Közben még ukrán tisztviselők is rámutattak, hogy Kijevnek határozottan fel kell számolnia az országban tapasztalható korrupcióval, mivel az akadályozta Ukrajnát abban is, hogy külföldről pénzügyi segítséget kapjon az Oroszországgal fennálló konfliktusában.
Miután az amerikai kongresszus a legutóbbi kormányzati költségvetési törvényjavaslatában nem tartalmazott Kijevnek szánt forrásokat, Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő kijelentette, hogy „a legnagyobb (köz)panasz [Ukrajnával] szemben a korrupció”.
A Wall Street Journal nemrég arról számolt be, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás elmaradásával Kijevben egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az ország pénzügyi hiányt szenvedhet, ami veszélyezteti a köztisztviselők fizetését. Egy ukrán tisztviselő szerint Ukrajna októberig, esetleg novemberig és decemberig meg tudja oldani a pénzügyeit, de a működés fenntartása ezen túl egyre nagyobb kihívást jelenthet.
