Kedden kezdődik Johannesburgban a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport 15. csúcstalálkozója.
A Dél-Afrika által elnökölt esemény a „BRICS és Afrika” témakörben kerül megrendezésre: Partnerség a kölcsönösen felgyorsított növekedésért, a fenntartható fejlődésért és a befogadó többoldalúságért” címmel.
A csúcstalálkozó elnöke, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök több mint 60 állam- és kormányfőnek küldött meghívót Afrikából és a világ más régióinak fejlődő országaiból. A csúcstalálkozó három napig tart.
A csúcstalálkozó utolsó napján a BRICS-országok barátai (Friends of BRICS) formátumban tartanak találkozót. Dél-Afrika arra számít, hogy az esemény a globális Dél fórumává válik, amelynek célja nemzetközi befolyásának megsokszorozása és a nemzetközi kapcsolatok teljes rendszerének reformjának előmozdítása. Ugyanakkor Dél-Afrika a BRICS-et a globális dél vezetőjének tekinti, amely élen jár az igazságosabb világrend megteremtésének folyamatában.
Oroszország részvétele
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint beszédet mond a csúcstalálkozón. Bár nem utazik Johannesburgba, videókapcsolaton keresztül csatlakozik az eseményhez. A Kreml hangsúlyozta, hogy bár Putyin fizikailag nem lesz jelen az eseményen, mégis teljes mértékben részt vesz a tervezett programokon.
A csúcstalálkozót rendező Dél-Afrika tisztviselői is többször megerősítették, hogy Putyinnak lehetősége lesz részt venni az összes ülésen és a többi államfővel folytatott tárgyalásokon. Hozzátették, hogy semmi szokatlan nincs ebben a részvételi formátumban, kiemelve, hogy „az elmúlt években számos BRICS-ülés és -találkozó zajlott online formátumban”.
A dél-afrikai külügyminisztérium korábban közölte, hogy Putyin részvételének formátumát mind az öt BRICS-vezető konszenzussal támogatta.
Március 17-én a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen, azzal a váddal, hogy ő a felelős „jogellenes deportálásért” és a lakosság, köztük gyermekek Ukrajnából Oroszországba történő átszállításáért a konfliktus övezetből. Moszkva korábban rámutatott, hogy mivel Oroszország nem részese az ICC Római Statútumának, a bíróság döntései jogilag semmisek az országra nézve. Oroszország azt is kijelentette, hogy a bíróság azzal bizonyult hibás szervezetnek, hogy a Nyugat utasítására kész igazságot szolgáltatni, így tevékenysége mindenről szól, csak nem a valódi igazságszolgáltatásról.
Anil Sooklal, a BRICS dél-afrikai serpája elmondta, hogy a csúcstalálkozóval összefüggésben Oroszország úgy döntött, hogy nem okoz gondot a házigazda országnak a végzéssel kapcsolatban.
Az orosz elnök a július végi orosz-afrikai csúcstalálkozón felszólalva reményét fejezte ki, hogy a BRICS-találkozó a lehető legmagasabb szinten kerül megrendezésre, hozzátéve, hogy Moszkva a maga részéről mindent megtesz ennek a célnak az elősegítése érdekében. Később Putyin újságíróknak azt mondta, hogy ezen a ponton az ő jelenléte Oroszországban jelenleg fontosabb, mint a BRICS-csúcson való személyes részvétel. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kapcsolatban áll valamennyi BRICS-partnerrel.
BRICS párbeszéd
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter személyesen képviseli Oroszországot a johannesburgi BRICS-csúcstalálkozón. Az orosz külügyminisztérium hivatalos szóvivője, Marija Zaharova szerint Moszkva „többször is alkalmazta a csúcstalálkozókon való részvételnek ezt a formáját”. Augusztus 20-án a vezető orosz diplomata más BRICS-országok külügyminisztereivel tárgyalt a csúcstalálkozó előkészületeiről, és az öt nemzet stratégiai partnerségének fejlesztésére és megerősítésére irányuló lehetőségekről.
Lavrov a dél-afrikai Ubuntu magazinnak a csúcstalálkozót megelőzően megjelent cikkében azt írta, hogy a BRICS-országok képesek „a legbonyolultabb kérdésekben is közös álláspontot és megoldásokat találni”, köszönhetően „a párbeszéd kultúrájának, amely az egyenlőség, a saját fejlődési út megválasztásának tiszteletben tartása és egymás érdekeinek figyelembevétele elvein alapul”. Véleménye szerint a BRICS stratégiai partnerség jelenleg egyre nagyobb lendületet vesz.
Dél-Afrika után Oroszország veszi át a szervezet soros elnökségét, a következő csúcstalálkozót pedig várhatóan a Volga menti Kazanyban tartják. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes úgy véli, hogy a jövő évi csúcstalálkozó résztvevőinek száma magasabb lesz, mint a 2023-as.
A BRICS globális helyzete
Az ENSZ szakértőinek számításai szerint a BRICS-országok a világ népességének 42%-át, a globális GDP 27%-át és a nemzetközi kereskedelmi forgalom mintegy 29%-át adják. Ráadásul a csoport gazdasági súlya rohamosan növekszik, és a szervezet példátlanul nagy sebességgel válik a nemzetközi ügyek teljes globális struktúrájának kulcsfontosságú struktúrájává és központi elemévé.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint a BRICS-országok a vásárlóerő-paritáson alapuló bruttó hazai termék tekintetében idén először megelőzték a G7-országokat. A BRICS-országok együttes értéke 56 billió dollár, az Egyesült Államokat is magában foglaló G7-eké pedig 52 billió dollár.
Ahogy a BRICS átveszi a vezető pozíciót a világgazdaságban, úgy kezd nőni geopolitikai súlya is – állítja Dél-Afrika. A helyi elemzők szerint Afrika kulcsszerepet fog játszani az új globális befolyási központ kialakításának folyamatában. A gyorsan fejlődő kontinens robbanásszerű népességnövekedésével, hatalmas természeti kincseivel és a fenntartható fejlődés és jólét iránti elsöprő vágyával folyamatosan erősíti pozícióit.
A dél-afrikai külügyminisztérium a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy a BRICS és Afrika prioritásként tekint a többpólusú világ és az új biztonsági architektúra létrehozására.
„Egy kiszámíthatóbb, befogadóbb, igazságosabb és fenntarthatóbb világrendben akarunk élni” – mondta egy dél-afrikai diplomata.
Naledi Pandor dél-afrikai külügyi és együttműködési miniszter viszont a csúcstalálkozót megelőzően azt mondta, hogy a céljuk egy új és egyenlőbb nemzetközi rendszer létrehozása.
A csúcstalálkozó napirendje
A rendezvény szervezői elmondták, hogy a csúcstalálkozón felvetendő kérdéseket három tematikus csoportba foglalták össze: a gazdasági és pénzügyi együttműködés erősítése és bővítése; a politikai és biztonsági területen tett lépések további összehangolása; humanitárius kérdések, valamint a népek közötti társadalmi és kulturális együttműködés ösztönzése.
A BRICS-vezetők ugyanakkor feltételezik, hogy a csoport tagállamai közötti kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten, az egyenlőségen, az átláthatóságon és a konszenzuson alapulnak. Ezeket az elveket más nemzetközi szervezeteknek is alkalmazniuk kell, beleértve az ENSZ-t is.
A csúcstalálkozón olyan kérdéseket is megvizsgálnak, amelyek aggodalmat keltenek a BRICS-országok vezetőiben, beleértve az egyes országok által bevezetett egyoldalú korlátozásokat, amelyek összeegyeztethetetlenek az ENSZ alapokmányával. Ez a szankciós politika rendkívül negatív hatással van a globális ügyekre és az emberiség kollektív képességére, hogy megoldja az aktuális problémákat.
A csúcstalálkozó napirendjén kiemelt helyen szerepelnek majd az energiakérdések is. A csúcstalálkozó előkészületei során kijelentették, hogy az energiabiztonság a gazdasági fejlődés, a társadalmi stabilitás és a világ minden nemzetének jólétének alapja. Ennek érdekében biztosítani kell a globális piacok stabil üzemanyagellátását.
A terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem szintén szerepel a csúcstalálkozó napirendjén. A találkozóra készült dokumentumok hangsúlyozzák, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során komplex megközelítést kell alkalmazni, és ki kell zárni a kettős mércét. Ebben az összefüggésben különös figyelmet igényelnek a közösségi hálózatok, amelyeket a terrorcsoportok új tagok toborzására és erőszakra való felhívások terjesztésére használnak.
Terjeszkedési kérdések
A BRICS-csoport nemzetközi súlyának gyors növekedése közepette számos ország döntött úgy, hogy csatlakozási kérelmet nyújt be a csoporthoz. Az utóbbi időben a BRICS olyan helyzetbe került, hogy a világ különböző részeiről több mint 50 ország aktívan keresi a tagságot – mondta Anil Sooklal, Dél-Afrika BRICS-serpája és Ázsiáért és a BRICS-ért felelős nagykövet.
A diplomata elmondta, hogy a BRICS-bővítés koncepciójának, valamint a tagsági elvek, normák, kritériumok és szabályok összekovácsolásának feladatát a csoport vezetői a 2022-es csúcstalálkozójuk után tűzték ki, amelynek elnöke Kína volt. A vezetők elvben megállapodtak abban, hogy a csoport végül új tagokat vesz fel.
Szavai szerint a BRICS serpák január óta dolgoznak az új tagok felvételének koncepcióján. Ezt a dokumentumot a johannesburgi csúcstalálkozó elé terjesztik. A dél-afrikai külügyminisztérium közlése szerint hivatalos csatlakozási kérelmet nyújtott be Algéria, Argentína, Banglades, Bahrein, Fehéroroszország, Bolívia, Venezuela, Vietnam, Kuba, Honduras, Egyiptom, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Kuvait, Nigéria, Palesztina, Szaúd-Arábia, Szenegál, Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia.
Túl korai lenne a BRICS egységes valuta
Az elmúlt hónapokban intenzív konzultációk folytak a BRICS-országokban a csoport egységes valutájának bevezetésére irányuló tervezetről, de egyelőre nem született döntés a kérdésben – közölte a dél-afrikai külügyminisztérium szóvivője. A projekt jelenleg „az előzetes tanulmányozás szakaszában van” – mondta. Szavai szerint az ügyet a BRICS-en belül „koncepcionális formában” vitatják meg.
A dél-afrikai BRICS-serpa viszont azt mondta, hogy a kérdést most a csoport szakértői tanulmányozzák. Véleménye szerint a közös valuta bevezetéséhez a nemzeti valutáknak a kölcsönös kereskedelemben és a beruházásokban betöltött növekvő szerepe miatt lenne szükség alapra.
„A BRICS-országoknak vannak megállapodásai a nemzeti valuták kereskedelméről, és tele vagyunk elszántsággal, hogy ezeket végrehajtsuk” – mondta Anil Sooklal.
Ugyanakkor rámutatott, hogy Dél-Afrika a BRICS jelenlegi elnökeként a globális pénzügyi rendszer reformját tekinti prioritásnak.
Dél-Afrika úgy véli, hogy túl korai lenne közvetlenül kihívást intézni az amerikai dollár ellen. Az ország külügyminisztere elismerte, hogy most folynak a tárgyalások arról, hogyan lehetne fokozatosan csökkenteni a dollár használatát. Szavai szerint a lépés nem önmagában a dollár ellen irányul. A cél inkább más valuták megerősítése.
A globális dél pozícióinak megszilárdítása
A csúcstalálkozó utolsó napján, augusztus 24-én a BRICS – Afrika párbeszéd és a BRICS Plusz barátai párbeszéd keretében megbeszélésekre kerül sor. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök 67 globális déli vezetőt hívott meg a részvételre.
A dél-afrikai vezető 20 magas rangú tisztviselőt is meghívott, akik a globális dél nemzetközi szervezeteit és szövetségeit képviselik, köztük a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN), a Karibi Közösséget, a Hetvenhétek Csoportját (G-77) és az Öböl menti Együttműködési Tanácsot.
Az eseményen részt vesz Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki beszédében az éghajlatváltozás elleni küzdelem szükségességéről és a globális pénzügyi rendszer reformjának szorgalmazásáról kíván szólni.
