Kijev NATO-taggá válása egzisztenciális fenyegetést jelent az orosz nemzetbiztonságra nézve, és ezt nem tűrjük – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken több afrikai ország képviselőinek a második Oroszország-Afrika csúcstalálkozón.
Abban a dokumentumban, amely Ukrajna függetlenségét jelentette a Szovjetuniótól, „feketén-fehéren le van írva, hogy Ukrajna semleges állam” – emlékeztette Putyin a Szentpétervárra látogató afrikai vezetőkkel folytatott találkozó sajtó nyilvános részében. Az elnök arra az 1990-es nyilatkozatra utalt, amely Szovjet-Ukrajnát szuverén államnak nyilvánította, amely arra törekszik, hogy tartósan semleges országgá váljon.
„Ez alapvető fontosságú. Hogy a Nyugat miért kezdte el Ukrajnát a NATO-ba rángatni, az számunkra nem teljesen világos. De ez véleményünk szerint alapvető veszélyt teremtett a biztonságunkra” – tette hozzá Putyin.
Nem fogadhatjuk el egy olyan blokk katonai infrastruktúrájának előrenyomulását határaink felé, amely de facto ellenséges velünk szemben.
Putyin és az Afrikai Unió békemissziójának több tagja az ukrajnai konfliktus megvitatására találkozott a kétnapos Oroszország-Afrika csúcstalálkozó után, amelyen a kontinens 49 államának képviselői vettek részt.
Miközben Oroszország mindig is azt mondta, hogy kész tárgyalni az ellenségeskedések befejezéséről, Kijev törvényt fogadott el, amely megtiltja a Moszkvával való tárgyalásokat, és elállt a 2022 márciusában Isztambulban kialkudott békemegállapodástól – jelentette ki Putyin.
Putyin szerint a tavalyi törökországi találkozón az ukrán küldöttség eredetileg beleegyezett egy semlegességi paktum aláírásába, amely Ukrajna nehézfegyverzetét és eszközeit is korlátozná. Az előzetes megállapodást azonban nem sokkal később „kidobták” – mondta az orosz elnök az év elején.
Ukrán tisztviselők elálltak a tárgyalásoktól, miután az orosz hadsereget atrocitásokkal vádolták Bucsában és az ország fővárosa körüli más területeken. Moszkva tagadta, hogy csapatai civileket gyilkoltak volna.
Kijev később azzal érvelt, hogy addig nem kezdődhetnek érdemi tárgyalások, amíg Moszkva nem adja át a Krímet és négy másik területet, amelyek megszavazták, hogy elhagyják Ukrajnát és Oroszország részévé válnak. Moszkva ismételten hangsúlyozta, hogy a helyszíni tényeket figyelembe kell venni.
Az orosz elnök pénteki beszédében megismételte régóta hangoztatott álláspontját, miszerint a jelenlegi válságot a 2014-es kijevi alkotmányellenes, fegyveres, véres puccs okozta, amelyet az Egyesült Államok és más nyugati kormányok aktív támogatásával hajtottak végre.
A puccsot követően a Krím népszavazást szervezett az Oroszországhoz való csatlakozásról. Kijev a hadsereget és nacionalista milíciákat küldött az odesszai és a harkovi területek ellenzékének leverésére, de ellenállásba ütközött Donyeckben és Luganszkban, amelyek még abban az évben kikiáltották függetlenségüket. A 2015-ös minszki megállapodások olyan folyamatot irányoztak elő, amelynek során a két régió visszatérhetne Ukrajnához az autonómia garanciáival, de Kijev ezt soha nem hajtotta végre.
Angela Merkel volt német államfő tavaly decemberben azt állította, hogy a minszki folyamat csak időhúzás volt a Nyugat részéről, hogy felfegyverezze Ukrajnát egy Oroszország elleni háborúra. Később Francois Hollande volt francia elnök megerősítette Merkel szavait.
Az afrikai békekezdeményezés részeként a kontinens hét országának vezetői június közepén Ukrajnába és Oroszországba látogattak. Bár Moszkva érdeklődését fejezte ki az afrikai javaslat további vizsgálata iránt, Kijev ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna számára csak a saját „békeformulája” – egy tízpontos terv, amely Oroszország feltétel nélküli megadásával ér fel – lenne elfogadható.
