Magyarország továbbra is fenntartja együttműködését Oroszországgal az európai uniós szankciók által nem korlátozott területeken, mivel ez nemzeti érdek, különösen az energiabiztonság vonatkozásában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Muraskóval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy a hazánkban jelenleg zajló Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia lehetőséget biztosított a két ország közötti együttműködés legfontosabb kérdéseinek áttekintésére.
„A szankciós politika nyilvánvalóan rendesen leszűkíti az együttműködés mezsgyéjét (…) Ugyanakkor a nem korlátozott területeken az együttműködést Oroszországgal fenntartjuk és folytatjuk” – húzta alá.
„Egész egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk és ez a magyar emberek érdeke is” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az orosz partnerek továbbra is megbízhatók a földgáz- és kőolajszállítások terén, márpedig ezen források nélkül fizikailag lehetetlenné válna Magyarország energiaellátása.
Rámutatott, hogy a hosszú távú szerződés alapján idén már csaknem 2,5 milliárd köbméternyi földgáz érkezett a Gazpromtól, és részben ennek köszönhető, hogy hazánk már az évi fogyasztása 42 százalékát be tudta tárolni, míg ennek mértéke Európában átlagosan mindössze 23 százalék.
Hasonlóképpen, a kőolajszállítás is zavartalan, idén már 2,2 millió tonnányi érkezett a Barátság vezetéken keresztül – tájékoztatott.
Ajánló
„Szeretném világossá tenni, hogy Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a sok évtizedes magyar-orosz energetikai együttműködést fenntartsuk” – hangsúlyozta, ugyanakkor leszögezte, hogy emellett a diverzifikáción, az újabb források bevonásán is dolgoznak.
A miniszter aláhúzta, hogy a kormány támogatja a magyar vállalatok oroszországi működésének fenntartását a szankciók által nem érintett területeken, így például a bankszektorban, a gyógyszer- és egészségiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az építőiparban.
„Pontosan ugyanúgy, ahogy a nyugati vetélytársak teszik egyébként” – fogalmazott.
Kitért az egészségügyi ágazatra is, bejelentve, hogy fontos onkológiai együttműködésről tárgyalnak a felek. Emlékeztetett arra, hogy az évi 200 magyarországi felsőoktatási ösztöndíjas helyre idén rekordszámú hallgató, 698 jelentkezett Oroszországból.
A miniszter köszönetet mondott az orosz félnek azért, mert a koronavírus-járvány alatt egymillió ember magyar életét sikerült biztonságba helyezni Szputnyik oltóanyagokkal.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy a kormány mindig világosan beszélt az ukrajnai fegyveres konfliktusról.
Ajánló
„Számunkra ez a háború rossz, ebben a háborúban emberek halnak meg, ezért ezt a háborút a lehető leghatározottabban elítéljük, és azt gondoljuk, mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború minél előbb véget érjen” – hangoztatta.
„Viszont azt gondoljuk, hogy a kommunikációs csatornák fenntartása nélkül a jövőbeli békét garantáló megállapodást nem lehet elérni” – tette hozzá, szólva a „pragmatikus együttműködés” mellett.
Az ukrán oktatási törvény kapcsán hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok 2015 óta folyamatosan vágják vissza a nemzeti közösségek jogait, márpedig a kormány mindaddig napirenden fogja tartani a kérdést, amíg helyre nem állítják a korábbi helyzetet a magyar nyelv használatát illetően.
„Szeretném itt mindenki előtt világossá tenni, hogy minket nem érdekel, hogy ezen fellépésünkről a világ bármely pontján mit gondolnak. Tehát minket nem érdekel, hogy ez tetszik-e az oroszoknak vagy az amerikaiaknak, nem érdekel, hogy mit gondolnak róla Brüsszelben, mert ez nem Moszkváról, nem Washingtonról, nem Brüsszelről szól, hanem a kárpátaljai magyarokról” – fogalmazott.
Hozzátette: az sem érdekes, hogy ki mit gondol arról, hogy a kormány mindaddig nem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállítás semmilyen további európai uniós finanszírozásához, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
