Óriási a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások, az újabb szankciók ügyében, azonban a kormány ennek ellenére sem adja fel a a béke melletti elkötelezettségét és a nemzeti érdekeit – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy továbbra is harcias a hangulat, a tagállamok többsége a magyar kormánnyal szemben hisz abban, hogy a háborúnak lehet katonai megoldása, miközben ez a harcok elhúzódásának kockázatával jár.
„Továbbra is elterjedt az az álláspont, miszerint Ukrajna Európáért vagy Európa nevében harcol. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem a mi háborúnk, minket semmifajta felelősség nem terhel a kirobbanásáért, de ennek a háborúnak az árát mi magunk is fizetjük (…) Mi továbbra is a háború lezárását, béketárgyalások megkezdését szorgalmazzuk” – szögezte le.
Aláhúzta, hogy óriási a nyomás az Európai Békekeret következő 500 millió eurós részletének elfogadása és az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag jóváhagyása érdekében is.
„A nyomás ellenére sem adjuk fel a béke iránti elkötelezettségünket, a nyomás ellenére sem adjuk fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, a nyomás dacára sem adjuk fel a nemzeti érdek képviseletét” – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha hazánk álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket, viszont ezúttal világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
„Az OTP-vel szembeni vádak hamisak, azok semmifajta tényeken nem alapulnak, ezért azt követeljük, hogy az ukránok vegyék le a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t” – mondta.
Majd rátért az újabb szankciós csomag tervezetére, és úgy vélekedett, hogy tanulni kellene az eddigi kudarcos büntetőintézkedésekből, mivel azok jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, az újabb korlátozások pedig még nagyobb nehézségeket okoznának.
Két veszélyes elemet emelt ki, az egyik, hogy tovább nehezítenék az európai cégek Oroszországon kívüli exporttevékenységét, ami a versenyképesség csökkenéséhez vezetne.
„És ugyanígy, veszélyesnek, észszerűtlennek, az európai érdekkel ellentétesnek tartjuk, hogy ebben a szankciós csomagban nyolc kínai vállalattal szemben is korlátozó intézkedéseket kíván bevezetni az Európai Unió” – mutatott rá.
Ennek kapcsán kifejtette, hogy a kínai cégek szankcionálása súlyos hatással lenne a kapcsolatokra. „És a szankciókkal már lábon meg tüdőn lőttük magunkat. Ha az Európai Unió tönkreveri a saját gazdasági együttműködését Kínával, akkor azon hatalmas nagyot fogunk veszíteni” – mondta.
„Mi azt gondoljuk, hogy ha Európa Kínával konfliktusba kerül, hogy ha Európa Kínával versenyezni akar, akkor azon Európa rajtaveszít” – közölte, leszögezve, hogy ehelyett kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködésre van szükség.
A miniszter hangsúlyozta, hogy több tagállam ismét szorgalmazta a nukleáris ipar szankcionálását, a kormány azonban minden nyomásgyakorlás ellenére ellenáll ennek az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében.
A kárpátaljai magyarság jogfosztásáról szólva kiemelte, hogy Magyarország csak akkor tud hozzájárulni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak előrelépéséhez, ha Kijev visszaadja a nemzeti közösséget korábban megillető jogokat.
Elmondta továbbá, hogy azt hallotta vissza egy résztvevőtől, hogy az ukrán vezetés azt állítja, hogy a Velencei Bizottság már jóváhagyta a kisebbségi törvényt, miközben a testület még nem is fogadta el az álláspontját az ügyben, arra majd júniusban kerülhet sor.
Bár – mint mondta – az „ukrán propaganda működik a kisebbségi törvény ügyében”, a valóság néhány hónap múlva „rá fogja rúgni az ajtót mindenkire”, amikor szeptember elsejétől ellehetetlenül a magyar kisebbségi iskolák működése a jelenlegi formájukban.
„Nagy a nyomás mind a fegyverszállítások finanszírozása, mind a szankciók tekintetében, de a magyar kormány nem adja fel a béke iránti elkötelezettséget, nem adja fel a határon túli, ezen belül is a kárpátaljai magyar nemzeti közösség ügyének képviseletét, és nem adja fel a nemzeti érdekek képviseletét” – összegzett.
