Volodimir Zelenszkij elnök arra kérte a G7-eket, hogy fontolják meg az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló csúcstalálkozó megtartását Oroszország részvétele nélkül – mondta egy uniós tisztviselő a Financial Timesnak.
Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és az EU vezetői a Hetek Csoport háromnapos találkozóján, amely pénteken kezdődik Hirosimában, megvitatják egy ilyen esemény megrendezésének lehetőségét a nyáron – jelentette a lap csütörtökön.
A tisztviselő szerint a Japánban megrendezésre kerülő nagyszabású találkozón a megbeszélések középpontjában az a tízpontos béketerv áll majd, amelyet Zelenszkij az elmúlt hónapokban népszerűsített. Ez a javaslat egyebek mellett felszólítja Oroszországot, hogy vonja ki erőit Ukrajna 1991-es határain belüli összes területről, fizessen jóvátételt, és vesse magát háborús bűnökkel foglalkozó bíróságok elé.
Moszkva elfogadhatatlanként utasította el a tervet, rámutatva, hogy az figyelmen kívül hagyja a valóságot a helyszínen, és valójában ez annak a jele, hogy Kijev nem hajlandó a válságot tárgyalások útján megoldani.
Zelenszkij szóvivője a lapnak megerősítette, hogy Kijev kérte a G7-eket, hogy fontolják meg a tízpontos tervet, mivel Kijev igyekszik minél több országot rávenni a javaslat támogatására.
Maga az ukrán elnök várhatóan videokapcsolaton keresztül szólal fel a hirosimai csúcstalálkozón.
Ukrajna abban is érdekelt, hogy „Kína részt vegyen az ukrán békeformula végrehajtásában” – idézte a lap Andrij Jermakot, Zelenszkij kabinetfőnökét.
Csütörtökön Zelenszkij és más ukrán tisztviselők, köztük Jermak, Kijevben találkozót tartottak Kína újonnan kinevezett eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottjával, Li Hujjal.
A kínai külügyminisztérium szerint Li elmondta az ukránoknak, hogy Peking szívesen szolgálna békeközvetítőként, hogy segítsen politikai megoldást elérni Kijev és Moszkva között, a Kína által február végén közzétett 12 pontos útitervben felvázolt elvek alapján.
A pekingi terv, amely előfeltételek nélküli, mielőbbi tárgyalásokat szorgalmaz Oroszország és Ukrajna között, pozitív fogadtatásra talált Moszkvában, amely kijelentette, hogy kész további megbeszéléseket folytatni. A Nyugat azonban negatívan reagált: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt állította, hogy Pekingnek nincs „hitelessége” közvetítőként, mivel nem volt hajlandó elítélni Moszkva katonai műveletét. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a kínai tervet csupán „vágyálmok halmazának” nevezte.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy Moszkva továbbra is kész meghallgatni a békejavaslatokat, amelyek „a világrend stabilizálásához való hozzájárulás valódi kívánságán alapulnak”, beleértve a Brazília és az afrikai nemzetek által nemrég közölteket is.
