Az észtországi ingatlanok birtoklása nem ad felmentést az orosz állampolgároknak a beutazási korlátozások alól – közölték a balti ország törvényhozói.
Az észt parlament alkotmányügyi bizottsága kedden elutasította több mint 1100 ember kollektív beadványát, akik azt állították, hogy nem tudnak gondoskodni az országban lévő ingatlanjaikról, mivel a kormány megtagadja tőlük a beutazást.
Észtország tavaly tilalmat rendelt el az országok közös határán keresztül beutazó orosz állampolgárokkal szemben, még akkor is, ha érvényes schengeni vízummal rendelkeznek, kivételt képeztek azok, akik uniós tartózkodási engedéllyel vagy Észtországban élő családtagokkal rendelkeznek. Más, Oroszországgal határos uniós országok is hasonló korlátozásokat vezettek be.
Tallinn azt állította, hogy a tavaly szeptemberben életbe lépett tilalomra az ukrajnai fegyveres konfliktus közepette a nemzetbiztonság védelme érdekében volt szükség. A kritikusok – köztük egyesek Észtországon belül – azzal érveltek, hogy a korlátozások diszkriminatívak és ellentétesek az uniós értékekkel.
Azok az orosz állampolgárok, akiknek Észtországban van házuk, de nincs tartózkodási engedélyük, különleges mentességet kértek. Azt mondták, hogy személyes látogatások nélkül nehéz számukra kifizetni a számláikat és biztosítani, hogy ingatlanjaik állapota ne romoljanak.
A beadványt a képviselők elutasították, Igor Taro bizottsági elnök pedig kijelentette, hogy a probléma nem alkotmányos kérdés, mivel az ország alaptörvénye nem írja elő, hogy az orosz állampolgároknak joguk lenne észt földön ingatlant birtokolni. Ha azonban a növekvő adósságok és a leromlott épületek „elkezdenek problémákat okozni az észt lakosoknak, meg kell fontolnunk a megoldási lehetőségeket” – mondta Taro.
A bizottság azt állította, hogy Oroszország hibája, hogy állampolgárai nem léphetnek be az országba, és arra szólította fel a petíció mögött álló embereket, hogy panaszaikkal forduljanak Moszkvához.
„Fokozni kell a belső nyomást az orosz rezsimre, amely ezt a háborút [Ukrajnában] kirobbantotta” – érveltek a törvényhozók hivatalos válaszukban.
Amikor az észt kormány tavaly erőfeszítéseket tett az orosz állampolgárok kiáramlásának korlátozására, Urmas Reinsalu külügyminiszter azzal érvelt, hogy a politika erkölcsileg indokolt, és arra ösztökéli az oroszokat, hogy szembeszálljanak kormányukkal, egyesek „macskakövekkel a kezükben”. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője akkor megjegyezte, hogy a vezető észt diplomata nyíltan az erőszakot támogatja.
Moszkva „nyíltan soviniszta” kampánynak minősítette az állampolgárai EU-ba való belépésének korlátozására irányuló kampányt, amelyet a blokk több tagja, köztük Észtország is támogat, és amelynek célja „minden orosz dolog eltörlése”.
