A németek több mint fele nem támogatja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz – derül ki a YouGov közvélemény-kutatásából, amelyet a dpa német hírügynökség megbízásából készítettek.
A megkérdezettek 54 százaléka ellenezte a kilátást – jelentette a hírügynökség pénteken.
A megkérdezettek mindössze 27 százaléka mondta azt, hogy egyetértene azzal, ha Kijevnek felajánlanák a csatlakozás lehetőségét az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez.
Áprilisban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az európaiak többsége nem értené meg, ha Kijev nem kapna „megérdemelt meghívást” a NATO-csatlakozásra. Az ukrán vezető most várhatóan részt vesz a NATO júliusi litvániai csúcstalálkozóján – írja a dpa.
A németek többsége azt szeretné, ha Kijev inkább tárgyalásokat kezdene Moszkvával – derül ki a YouGov közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka szorgalmazta, hogy Oroszország és Ukrajna tárgyalásokat folytasson a konfliktus lezárásáról. Mindössze 28 százalék ellenezte ezt.
A felmérés akkor készült, amikor Berlin nemrég újabb hatalmas fegyvercsomagot jelentett be Ukrajnának. A több mint 2,7 milliárd euró értékű új fegyverszállítmány várhatóan négy német gyártmányú, földi IRIS-T földi légvédelmi rendszert tartalmaz – olyasmit, amivel a német fegyveres erők maguk még nem rendelkeznek -, valamint 30 Leopard 1 harckocsit, 20 gyalogsági harcjárművet, 100 páncélozott személyszállítót, 18 kerekes önjáró tüzérségi rendszert és 200 felderítő drónt.
„A sürgősen szükséges haditechnikai eszközök ezen értékes hozzájárulásával ismét megmutatjuk, hogy Németország komolyan gondolja támogatását” – mondta Boris Pistorius védelmi miniszter szombaton. Nem részletezte, hogy a fegyvereket várhatóan mikor szállítják Ukrajnának.
Johann Wadephul, a Konzervatív Unió (CDU/CSU) parlamenti frakciójának helyettes vezetője felszólította Berlint, hogy engedélyezze az ukránoknak, hogy a német gyártmányú fegyvereket Oroszországon belüli célpontok ellen használják. „Sem nemzetközi jogi, sem politikai szempontból nincs ok arra, hogy Ukrajna ne támadhasson oroszországi célpontokat” – mondta a Tagesspiegel napilapnak.
Közben a német közvélemény óvatos a Kijevnek a konfliktus során nyújtott masszív katonai támogatással kapcsolatban. Februárban egy felmérés szerint a megkérdezett németek csaknem kétharmada ellenezte, hogy Kijevet vadászgépekkel lássák el. A YouGov 2022 decemberében végzett közvélemény-kutatása szerint 45% ellenezte, hogy német Leopard 2 harckocsikat küldjenek Ukrajnának.
Számos német híresség és közéleti személyiség két nyílt levelet is küldött Olaf Scholz kancellárnak címezve, amelyben arra kérték Berlint, hogy ne küldjön több fegyvert Ukrajnának, és helyette „tegyen meg mindent”, hogy „minél hamarabb” tűzszünet jöjjön létre, és olyan „kompromisszumot találjon, amelyet mindkét fél el tud fogadni”.
Oroszország többször figyelmeztetett, hogy Ukrajna fegyverekkel való ellátása csak meghosszabbítja a szenvedést, és az ellenségeskedések további eszkalálódásának kockázatát teremti meg, egészen a Moszkva és a NATO közötti közvetlen konfrontációig. Azt is kijelentette, hogy kész a konfliktus békés rendezésére, amennyiben céljai megvalósulnak és érdekeit figyelembe veszik.
