Alekszandr Lukasenko belorusz elnök pénteken a parlamentben tartott éves beszédében felvetette annak lehetőségét, hogy országa befogadná Oroszország stratégiai atomfegyvereit. Szavai akkor hangzottak el, amikor Moszkva bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereit Belaruszba kívánja telepíteni.
„Én és [Vlagyimir] Putyin [orosz elnök] dönthetünk, és szükség esetén stratégiai atomfegyvereket telepíthetünk ide” – mondta Lukasenko a törvényhozóknak, hozzátéve, hogy a lépés a két nemzet „szuverenitásuk és függetlenségük” megvédésére való készségét mutatná.
„Semmitől sem riadunk vissza, hogy megvédjük nemzeteinket, államainkat, népünket” – mondta a belorusz vezető, hozzátéve, hogy a lépés valószínűleg hatékony elrettentő példaként szolgálna az Egyesült Államok és szövetségesei esetleges ellenséges lépéseivel szemben.
A Belorusz elnök reményét fejezte ki, hogy a stratégiai atomfegyverek országába telepítése „hosszú időre kijózanítja az összes sólymot a tó túloldalán”.
Lukasenko azt is elmondta, hogy már utasította a hadsereget a Topol interkontinentális ballisztikus rakéták tárolására használt létesítmények helyreállítására, amelyek a szovjet időkben potenciális indítóhelyként szolgáltak. Az elnök szerint Belarusz megtartotta az összes létesítményt, amelyeket „komplex mérnöki szerkezeteknek” nevezett.
Oroszország jelenleg Topol-M és Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétákat használ – az 1980-as években kifejlesztett, szovjet gyártmányú Topol rakéták továbbfejlesztett változatait. A rakéták lehetnek silóalapúak vagy mobil, önjáró kerekes platformokon elhelyezettek. Az eredeti Topol rakéták néhány mobil változatát a szovjet korszakban Belaruszba telepítették.
A belorusz elnök korábban és többször is támogatta az orosz nukleáris fegyverek országába történő telepítését, a Nyugat által jelentett fenyegetésre hivatkozva. 2022 októberében a Washington és Varsó közötti „nukleáris megosztásról” szóló tárgyalásokra hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy a Belarusszal határos Lengyelországba atomfegyverek kerülhetnek.
A múlt héten Putyin bejelentette Oroszország taktikai fegyvereinek Belaruszba telepítését, mondván, hogy július 1-jére elkészül egy speciális tárolóhely a fegyverek számára. Moszkva azzal magyarázta döntését, hogy London tervei szerint Kijevnek szegényített uránt tartalmazó lőszereket szállítana.
Oroszország az Egyesült Királyság lépését London és Washington „abszolút vakmerőségének, felelőtlenségének és büntetlenségének” jeleként értékelte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Moszkva döntését, hogy nukleáris fegyvereket telepít Belaruszba, Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök március eleji találkozója során elkövetett egyes állítólagos „kudarcokhoz” kötötte.
„Az a jelzés, hogy Oroszország nukleáris fegyvereit belorusz területre telepíti, azt jelezné, hogy [Putyin] találkozója a kínai [elnökkel] kudarcot vallott” – mondta Zelenszkij a moldovai elnökkel, valamint Horvátország, Szlovénia és Szlovákia miniszterelnökeivel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján. Nem részletezte, hogy szerinte a két esemény konkrétan hogyan kapcsolódik egymáshoz.
Putyin és Hszi a látogatás során több mint egy tucat dokumentumot írt alá a kereskedelemtől és az ipartól kezdve a tudományon át a hadseregig terjedő területeken történő fokozott együttműködésről. Később Moszkva megerősítette, hogy a két ország a gázmegállapodás megkötésének végső fázisában van, Peking pedig közölte, hogy szorosabb védelmi együttműködést céloz meg Moszkvával. A Pentagon is „nagyon nyugtalanító üzenetnek” minősítette Hszi moszkvai látogatását.
