Hszi Csin-ping kínai elnök közelmúltbeli oroszországi állami látogatása Washington számára komoly aggodalomra ad okot – mondta csütörtökön Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a törvényhozóknak.
A képviselőház védelmi ügyekkel foglalkozó albizottsága előtt felszólalva Austint arra kérték, hogy kommentálja Hszi moszkvai útját és annak a kínai-amerikai versenyre gyakorolt következményeit.
„Hszi látogatása Putyin orosz elnöknél és néhány napos ott tartózkodása úgy gondolom, hogy nagyon aggasztó üzenetet küld, a támogatás üzenetét” – válaszolta a Pentagon vezetője.
Kijelentette, hogy bár a Pentagon nem látta jelét annak, hogy Kína katonai felszereléssel látta volna el Oroszországot Ukrajna elleni felhasználásra, „nagyon szorosan” figyeli a helyzetet, és figyelmeztetett, hogy „ha ezen az úton haladnának, az szerintem nagyon aggasztó lenne a nemzetközi közösség számára”.
A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy ha Hszi úgy döntene, hogy felfegyverzi Moszkvát, „az meghosszabbítaná a konfliktust, és minden bizonnyal potenciálisan kiszélesítené a konfliktust – nemcsak a régióban, hanem globálisan is”.
A kínai vezető hétfőn háromnapos állami látogatásra érkezett Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszéléseket. A csúcstalálkozó során a két fél több mint egy tucat dokumentumot írt alá a fokozott védelmi, ipari és gazdasági együttműködésről.
Moszkva és Peking emellett ígéretet tett arra, hogy „elmélyítik az átfogó partnerség és az új korszakba lépő stratégiai kapcsolatait”.
Az Egyesült Államok azt állította, hogy Kína fegyverek küldését fontolgatja Oroszországnak, miközben következményekkel fenyegetőzött, ha ilyen lépést tenne. Peking azonban elutasította ezeket a vádakat, és azzal támadta Washingtont, hogy „hamis információkat terjeszt” és „olajat önt a tűzre” az ukrajnai konfliktusban.
„Az Egyesült Államok és nem Kína az, amelyik vég nélkül fegyvereket szállít a csatatérre” – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin a múlt hónapban.
Az ukrajnai konfliktus több mint egy évvel ezelőtti kezdete óta a nyugati országok nagy mennyiségű katonai felszerelést szállítottak Kijevnek, csak az Egyesült Államok több mint 32,5 milliárd dolláros biztonsági támogatást vállalt. Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy ez a támogatás csak meghosszabbítja a konfliktust, miközben közvetlen résztvevőjévé válik az ellenségeskedéseknek.
