Svédországban februárban a hetedik egymást követő hónapban emelkedett a csődök száma a háztartások fogyasztásának csökkenése és az építőipari vállalatokra nehezedő, a lakáspiac válsága miatt növekvő nyomás közepette – jelentette a héten a Bloomberg.
A svéd ingatlanszektor súlyos visszaesése károsította a legnagyobb skandináv gazdaságot, amely a fogyasztói árak emelkedésével és a növekvő kamatlábakkal küzd. Az ország az elmúlt három évtized legsúlyosabb ingatlanár-zuhanásával néz szembe, ami az új lakásokba történő beruházások csökkenéséhez vezetett.
A helyzet hozzájárult ahhoz, hogy az országban megugrott azok száma, akik nem fizetik hiteleiket. Az UC hitelinformációs ügynökségre hivatkozó média szerint a csődbejelentések száma februárban 11%-kal ugrott meg az előző évhez képest. A múlt hónapban a kiskereskedelem és a gépjármű-kereskedelem szenvedte el a legnagyobb csapást.
„A csődbejelentések száma még mindig magas szinten van, és nőtt a tavalyi évhez képest” – mondta Johanna Blome, az UC közgazdásza a közleményben, hozzátéve, hogy kevés optimizmus van kilátásban, mivel további kamatemelések várhatóak, miközben az infláció nem lassul.
Februárban a legnagyobb svéd vállalat, amely csődöt jelentett, az Air Leap légitársaság volt, 278 millió korona (27 millió dollár) éves árbevétellel – írta a Bloomberg a Creditsafe-ra hivatkozva.
A svéd kormány 2022 végén jelentette be, hogy az ország 2025-ig tartó recesszióba lép.
A fejlemény az egész EU-ra kiterjedő tendenciát tükröz, mivel az unió a recesszió szélén tántorog. Februárban az Eurostat statisztikai hivatal arról számolt be, hogy az uniós vállalkozások csődhulláma 2022 negyedik negyedévében a legmagasabb szintre emelkedett a 2015-ös nyilvántartás kezdete óta.
A csődök 26,8%-kal emelkedtek meg az előző három hónaphoz képest – közölte az Eurostat, megjegyezve, hogy „a csődbejelentések száma 2022 mind a négy negyedévében nőtt”.
Ajánló
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatát sújtotta a legsúlyosabban 2022 utolsó három hónapja 2019 azonos időszakához képest, az uniós vállalkozások körében 97,7%-kal nőtt a fizetésképtelenség.
