Kreml: a NATO de facto háborúban áll Oroszországgal

Az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugatnak változtatnia kell a globális biztonsággal kapcsolatos megközelítésén, és végre figyelembe kell vennie Moszkva aggodalmait, mielőtt megújítanák az Új START nukleáris megállapodásról szóló tárgyalásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az Izvesztyija című újságnak adott, kedden megjelent interjúban Peszkov azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal és Európával való kapcsolatok „gyökeresen megváltoztak” azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök megfogalmazta a biztonsági szerződések tervezetét, amelyet 2021 végén elküldött Washingtonba, Brüsszelbe és Bécsbe, és csak azt hallotta, hogy „nem voltak hajlandók velünk semmiről sem tárgyalni”.

„Ha akarták volna, leülhettek volna a tárgyalóasztalhoz [akkoriban, az ukrajnai katonai művelet megindításáról szóló döntés előtt]” – mondta.

„Nagyon bonyolult, pozíciós, néha kibékíthetetlen tárgyalások zajlottak volna, de ezek már folyamatban lettek volna. De ők elutasították”.

A sikertelen párbeszéd-kísérlettel tovább nőtt a feszültség Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai konfliktust megelőzően.

Peszkov azzal érvelt, hogy a NATO immár teljes mértékben részt vesz az ellenségeskedésekben, megjegyezve, hogy „a hírszerzésük a nap 24 órájában ellenünk dolgozik, a fegyvereiket… ingyen szállítják Ukrajnába, hogy a hadseregünkre lőjenek, arról nem is beszélve, hogy ukrán állampolgárokra is lőnek„.

„Abban a pillanatban, amikor a NATO de facto részese lett az ukrajnai konfliktusnak, a helyzet megváltozott” – folytatta a szóvivő. „Valójában a NATO-blokk már nem feltételes ellenfelünkként, hanem ellenségünkként viselkedik”.

„Putyin elnök nyitott volt és marad minden olyan kapcsolatra, amely így vagy úgy segítheti Oroszországot céljai elérésében” – folytatta Peszkov.

„Lehetőleg békés úton, a tárgyalóasztalnál, de ha ez nem lehetséges, akkor katonai eszközökkel is, ahogyan azt most is látjuk”.

Peszkov kitért az Új START-szerződésre, az amerikai-orosz megállapodásra, amelynek célja, hogy korlátozza mindkét nemzet nukleáris készleteit, és lehetővé tegye számukra, hogy a másik katonai létesítményeit megfigyeljék a betartás megerősítése érdekében. Az ukrajnai konfliktus közepette azonban Moszkva és Washington azzal vádolta egymást, hogy nem segítik elő az ilyen ellenőrzéseket.

Múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Moszkva hivatalosan is fel kívánja függeszteni a paktumból eredő kötelezettségeit, Peszkov pedig azzal magyarázta, hogy „a feltételeknek valahogy meg kell változniuk”. Az új START-tárgyalások során Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenáljai kimaradtak az egyenletből, holott ezek „elég jelentősek az európai stratégiai biztonság egész rendszere szempontjából” – mondta.

„Ezek az országok – Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok – tagjai egy olyan szervezetnek, amely de facto háborúban áll velünk… nevén kell nevezni a dolgokat” – tette hozzá Peszkov, megjegyezve, hogy a nyugati államok ennek ellenére „mantraként ismételgetik, hogy nem akarnak a konfliktus résztvevői lenni”.

Putyin azzal is megvádolta a NATO szakembereit, hogy segítenek Kijevnek dróntámadásokat indítani a nagy hatótávolságú bombázóknak otthont adó orosz repülőterek ellen, amelyek Moszkva nukleáris elrettentő rendszerének részét képezik. Washingtont és a NATO Oroszország elleni proxy-háborúját hibáztatta azért, hogy lerombolták a bizalom alapját, amelyre a szerződés eredetileg épült.