Brazília engedélyezte két iráni hadihajó kikötését az országában. A vasárnapi látogatásra diplomáciai késleltetés után és az amerikai nyomás ellenére került sor.
Az IRIS Makran és az IRIS Dena iráni hadihajók kikötöttek Rio de Janeiróban – erősítette meg a brazil haditengerészeti vezérkar helyettes vezetője, Carlos Eduardo Horta Arentz ellentengernagy az állam hivatalos lapjában (Diário Oficial da União). A hajók március 4-ig maradnak ott, amikor is tovább indulnak az amerikai kontinenst kettészelő Panama-csatorna felé.
A döntés annak ellenére született, hogy Elizabeth Bagley, az Egyesült Államok brazíliai nagykövete figyelmeztette Brazíliát, hogy ne engedje be az iráni haditengerészetnek a dél-amerikai kikötőbe.
Egy sajtótájékoztatón a hónap elején azt mondta, hogy ezek a hajók „elősegítik az illegális kereskedelmet és a terrorista tevékenységeket”. Hozzátette, hogy eddig egyetlen más ország sem biztosított kikötőt ezeknek a hajóknak.
Az iráni hadihajók januárban indultak útnak, Irán déli részéről indultak el, hogy megkerüljék a világot. Eredetileg az volt a terv, hogy Brazília januárban fogadja a hajókat, de ezt az Egyesült Államok megnyugtatása érdekében elhalasztották.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök, akit általában egyszerűen csak Lula néven emlegetnek, washingtoni útját tervezte, hogy találkozzon Joe Biden amerikai elnökkel, és elhalasztotta a hajók belépését országa kikötőjébe. Miután a két vezető a hónap elején találkozott, és közös nyilatkozatuk szerint „megerősítették az amerikai-brazil kapcsolat létfontosságú és tartós jellegét”, a teheráni hajókat ismét szívesen látják Rióban.
Lula már korábban is ápolt kapcsolatokat az Iszlám Köztársasággal, 2009-ben Brazíliában fogadta Mahmúd Ahmadinezsád akkori elnököt, hogy megpróbálja közvetíteni a Washington és Teherán közötti nukleáris megállapodást.
Ajánló
Az Egyesült Államok és Irán régóta ellenséges viszonyban áll egymással, amely az iszlám forradalom és az 1979-81-es túszdráma idejére nyúlik vissza. Az USA határozottan ellenzi Irán esetleges nukleáris energiafejlesztéseit is, azzal érvelve, hogy azok atomfegyverekhez való hozzáférést biztosítanának a közel-keleti országnak. Washington emellett a terrorizmus támogatásával is vádolja Teheránt. 2019-ben a Pentagon egy légicsapás során megölte Irán egyik legbefolyásosabb tábornokát, Kászem Szolejmánit, ami csak tovább fokozta a kölcsönös ellentéteket.
