Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szombaton kijelentette, hogy Ukrajna a közeljövőben több „nehéz haditechnikai eszközt” kap a Nyugattól. Nagy-Britannia már tankokat ígért az országnak, és Németországra is nyomás nehezedik, hogy kövesse a példáját. Az Ukrajna felfegyverzésével foglalkozó, az Egyesült Államok vezette „kapcsolattartó csoport” pénteken ülésezik.
„A háború döntő szakaszában vagyunk” – mondta Stoltenberg a Handelsblatt című német lapnak vasárnap, napokkal azután, hogy Ukrajna elvesztette a stratégiailag fontos Szoledart várost a Donbasszban. „Súlyos harcokat tapasztalunk” – folytatta a NATO-vezér.
„Ezért fontos, hogy felszereljük Ukrajnát azokkal a fegyverekkel, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy győzni tudjon”.
Az elmúlt hetekben drámaian megnövekedett a NATO legnagyobb hatalmai által Ukrajnának ígért felszerelések száma. Az Egyesült Államok, Franciaország és Németország a hónap elején egyszerre jelentette be, hogy gyalogsági harcjárműveket adományoz az ukrán hadseregnek, míg az Egyesült Királyság szombaton hivatalosan megerősítette, hogy tizennégy Challenger 2 fő harckocsit küld.
„A nehéz harci eszközökre vonatkozó legutóbbi ígéretek fontosak, és a közeljövőben továbbiakra számítok” – mondta Stoltenberg a Handelsblattnak.
További fegyvercsomagokat valószínűleg azután jelentenek be, hogy az Egyesült Államok vezette „védelmi kapcsolattartó csoport” pénteken összeül a németországi Ramstein légibázison.
Ez a közel 50 országot tömörítő testület már hétszer ülésezett azóta, hogy tavaly februárban megkezdődött Oroszország ukrajnai katonai művelete, és minden egyes találkozót újabb katonai segélyígéretek követtek Amerika és szövetségesei részéről.
Az egyik első, májusi találkozót hajóelhárító rakéták szállítása követte Dániából, helikoptereké a Cseh Köztársaságból, valamint tüzérségi rendszereké Olaszországból, Görögországból, Norvégiából és Lengyelországból. A csoport legutóbbi, novemberi ülésére akkor került sor, amikor az Egyesült Államok 400 millió dolláros segélycsomagot jelentett be, amely többek között föld-levegő rakétákat is tartalmazott.
„Nem lesz olyan, mint korábban volt. Még ha Ukrajnában el is csendesednek a fegyverek, nem szabad arra számítanunk, hogy normalizálódnak a kapcsolataink Oroszországgal” – mondta a főtitkát.
Bár Stoltenberg ragaszkodik ahhoz, hogy nem akar „teljes körű háborút a NATO és Oroszország között”, Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy a folyamatos fegyverszállítások csak meghosszabbítják az ukrajnai konfliktust, miközben a nyugati hatalmak de facto résztvevőkké válnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktust Oroszország és „az egész nyugati katonai gépezet” közötti konfliktusnak nevezte, de szombaton azt mondta, hogy a moszkvai katonai művelet előrehaladása „pozitív”, a harctéri helyzet „a védelmi minisztérium és a vezérkari főnökök egyesített vezérkarának tervei szerint alakul”.
