Kuleba szerint Kijev február végén szeretne békecsúcsot, aminek ők diktálják a feltételeit

Kijev azt javasolta, hogy február végéig tartsanak úgynevezett „békecsúcsot” az Ukrajna elleni orosz katonai művelet évfordulója alkalmából. A kezdeményezést Dmitro Kuleba külügyminiszter jelentette be, aki egyben meghatározta Ukrajna feltételeit Moszkva meghívására.

Az AP-nek adott, hétfőn megjelent interjúban Kuleba elismerte, hogy bár Ukrajna mindent megtesz azért, hogy 2023-ban megnyerje az Oroszországgal fennálló katonai konfliktust, a diplomácia fontos szerepet fog játszani.

„Minden háború diplomáciai úton ér véget” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy „minden háború a csatatéren és a tárgyalóasztalnál tett lépések eredményeként ér véget”.

A miniszter hozzátette, hogy az ENSZ „a legjobb helyszín ennek a csúcstalálkozónak a megrendezésére, mert nem arról van szó, hogy egy bizonyos országnak szívességet tegyünk”, és Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt javasolta közvetítőnek az eseményre.

„Ő már bizonyította, hogy hatékony közvetítő és hatékony tárgyaló, és ami a legfontosabb, hogy az elvek és a tisztesség embere. Szóval örömmel vennénk az aktív részvételét” – mondta Kuleba Guterresről.

Arra a kérdésre, hogy Oroszországot meghívják-e erre a „békecsúcsra”, Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkvának előbb a „nemzetközi bíróság” elé kell állnia, és vádat kell emelni ellene a feltételezett háborús bűnök miatt. Elutasította Putyin közelmúltbeli felhívásait a tárgyalásokra, kijelentve, hogy minden, amit Oroszország a harctéren tesz, „bizonyítja”, hogy Moszkva nem akar tárgyalni.

Ajánló

WSJ: kimerülő Patriot készlet, emelkedő olajárak – Oroszország nyerte az iráni háborút

Zaharova: a kijevi rezsim nem akar megállapodni, csak zsarol, könyörög és terrortámadásokat hajt végre

Orbán Viktor: Zelenszkij elnök hagyja abba a fenyegetést és a zsarolást, a magyaroknál ez nem működik

Szijjártó Péter: Magyarország nem kér a zsarolásból, nem kér a fenyegetőzésből

A hónap elején Volodmir Zelenszkij ukrán elnök a G20-ak vezetői előtt Indonéziában tízpontos „béketervet” fogalmazott meg, amely magában foglalja Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az orosz csapatok kivonását, egy „mindenkit mindenkiért” fogolycserét és egy bíróságot azok számára, akiket Kijev agresszióval vádol.

Oroszország eközben ragaszkodott ahhoz, hogy Kijevnek „el kell ismernie a valóságot a helyszínen”, ami előfeltétele bármilyen béketárgyalásnak, beleértve Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje új státuszát Oroszország részeként.