A Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Ukrajna béketervet készítene elő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a rendezésről szóló kijelentései pedig nem veszik tekintetbe a realitásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Peszkov a The Wall Street Journal amerikai napilapnak arra az amerikai és európai forrásokra hivatkozó, csütörtökön közölt értesülésére reagált, amely szerint az ukrán vezetés februárig kidolgoz egy tízpontos tervet a konfliktus békés rendezésére. Zelenszkij a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott találkozója után a kongresszus két háza előtt azt mondta, hogy a Fehér Ház támogatja az ukrán elképzeléseket, és azt, hogy globális békecsúcsot tartsanak a megvitatásukra.
„Nem, erről nincs tudomásunk” – válaszolta Peszkov arra a kérdésre, hogy a Kremlben hallottak-e arról, hogy Ukrajna béketervet készít elő.
„Hallottuk Zelenszkij elnök nyilatkozatait különböző lépésekről, egy béketervről. De mindaz, amit Zelenszkij elnök eddig mondott, a mostanra kialakult realitásokat figyelmen kívül hagyva hangzott el” – tette hozzá.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve közölte, hogy Donyeck irányában az orosz csapatok csatarepülőgépek és tüzérségi csapások támogatásával folytatták offenzívájukat.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők harci cselekmények következtében a Harkov megyei Kupjanszk irányában több mint harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és négy járművet, Liman irányában mintegy negyven katonát és zsoldost – köztük két diverzánscsoport tagjait -, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Artemovszk (Bahmut) környékén több mint nyolcvan katonát és zsoldost, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és hat egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy 45 katonát, négy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszített.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők 62 tüzelőállásban lévő ukrán tüzérségi egységre, valamint 87 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két tüzérségi lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es ellentűzradart, Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és két Grad sorozatvetőt.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig tíz drónt és két amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 351 repülőgépet, 189 helikoptert, 2704 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7207 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 936 sorozatvetőt, 3702 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7722 speciális katonai járművet veszített. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az Oroszország által elcsatolt területek több területéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi csapásokat. A melitopoli városi park bejáratánál gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel, két ember megsebesült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken bejelentette, hogy a Permi területen, a Zsidó Autonóm Területen és Rosztov megyében az Ukrán Biztonsági Szolgálat öt ügynökét vette őrizetbe, egy ellen pedig kötözést adott ki. A rosztovi régióban elfogott orosz és ukrán kettős állampolgárságú Vlagyiszlav Ponomarjovot azzal vádolták meg, hogy amerikai HIMARS rakétavetőkkel végrehajtani tervezett csapásokhoz gyűjtött adatokat orosz katonai egységek ellen. Az érintettek ellen hazaárulás és kémkedés címén indult eljárás.
Mind Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, mind Jevgenyij Prigozsin üzletember, akit a Wagner zsoldoscsoport alapítójaként emlegetnek, valótlannak nevezte pénteken azokat a Washingtonban elhangzott állításokat, amelyek szerint a magánhadsereg észak-koreai tüzérségi fegyvereket kapott.
