A nagyobb nyugati média-vállalatok váratlanul Ukrajna elnöke, Petro Porosenko elleni kampányba kezdtek – írja a Rusvesna. Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezető médiaszolgáltatói szinte egyszerre publikáltak az ukrán elnököt élesen kritizáló cikkeket túlzott agresszióval és korrupcióval vádolva őt. A „legjobb barátja” John McCain még a Szaakasvili által szervezett Nemzetközi Reformtanácsadó Testület tagsági ajánlatától is visszalépett.
A BBC, Voice of America, DW, a Szvoboda Rádió és az ukrán médiában megjelent hírek alig különböztek egymástól és csak az ukrán propagandáról közöltek pozitív híreket. Ez most megváltozott, mivel hirtelen Kijevet élesen kritizáló híreket kezdtek közölni.
Az amerikai Radió Szvoboda az ukrán kormány magas szintjén lévő korrupcióról közölt egy részletes cikket. „Porosenko az elmúlt hét évben egy hektárnyi földet tulajdonított el Kijev város elit Pecserszkij járásában, nemrég pedig leállította a 18 századi építmény megrongálásának vizsgálatát is, amit az ő földjén folytatott építkezés miatt rongálódott meg” – írja a Szvobada Rádió.
A DW Németország Oroszországgal kapcsolatos ügyek biztosának Gernot Erlernek a nyilatkozatát közölte, aki elmondta a véleményét a minszki egyezménnyel kapcsolatban. A cikkből kiderül, hogy Berlin teljes elégedetlen azzal, hogy a kijevi politikusok erővel akarják visszaszerezni Donyecket és Luganszkot. Rosszat érezve Porosenko a német ZDF-nek adott interjúban próbál magyarázkodni. „Kijev nem szándékozik megújítani a donbásszi katonai műveleteket, mivel katonai úton lehetetlen rendezni a konfliktust” – mondta az ukrán elnök, aki ugyanebben a riportban a minszki egyezményt csak ál-békének nevez és ígéretet tesz arra, hogy az utolsó csepp vérig fognak küzdeni Ukrajna területi egységéért.
Ajánló
A nyugati média hangneme John Kerry, az Egyesült Államok külügyminiszterének Szocsiba látogatása után változott meg, ahol élesen kritizálta Kijev harcias nyilatkozatait. A nyugati médiaszervek szalagcímként kezdtek foglalkozni ezzel a tematikával és most már valamivel objektívabban közlik az ukrajnai híreket, mint eddig. Érteni kell azt, hogy Kerry nem önszántából váltott hangnemet. A Nyugatot két dolog elkezdett erősen aggasztani:
– Oroszországra alig van hatással a szankciós nyomás.
– az orosz gazdaság nyugat helyett elkezdett keletre orientálódni, Kínára és más ázsiai országokra.
Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a „kínai fenyegetés”, Moszkva és Peking szövetsége pedig az egyik legszörnyűbb dolog, amit a Fehér Ház el tud képzelni, de ez még mindig nem minden. Az amerikaiak megszokták, hogy Kína hatalmának az India hatalom képes egyensúlyozni, azonban május 14-én az indiai miniszterelnök egy háromnapos vizitre indult Pekingbe, ahol a gazdasági együttműködés mellett a politikairól is tárgyalni fognak, illetve India belépéséről a Shanghaji Együttműködési Szervezetbe. Szakértők szerint a hatalom egy új globális pólusa kezd létrejönni keleten, amitől az Egyesült Államok már régen tartott.
Az ukrajnai események szintén nem a legjobb forgatókönyv szerint alakulnak. Az ukrán gazdaság stabilan süllyed a mélypontjára az orosz kapcsolatok megszakítása miatt. Az ukrán kormány befektetésekről nyilatkoznak, de még az ukrán elnök sem tudja haszonnal eladni a „csoki-részvényeit”. Az IMF követelése a szociális költségek csökkentéséről egyértelműen szociális robbanáshoz vezet és a szeparatista hangulat terjedéséhez, a fizetésképtelenség pedig az ukrán valuta teljes csődjéhez, ami még a mainál is rosszabb életkörülményeket hoz Ukrajnába. Porosenkónak az ország helyzetére a háború az egyetlen magyarázata, amire Európának egyáltalán nincs szüksége. Washington és Brüsszel nem fog egy olyan 40 milliós lakosságú országot etetni, amelyik a csőd szélén áll.
A német média reménykedve közölte John Kerry nyilatkozatát az Oroszország elleni szankciók eltörléséről. Európa vészjóslóan figyeli, ahogy orosz szerződések kínai üzletemberek kezére jutnak. Rainer Seele a német-orosz kereskedelmi kamaravezetője biztos abban, hogy Európának nincs más választása, mint újrakezdeni a párbeszédet Oroszországgal. „Aggodalommal figyeljük, hogy a kétoldalú kereskedelemben csökken az áruforgalom és Oroszország politikailag és gazdaságilag kezd Kínára orientálódni” – mondta a német biztos.
RapidPress Hírszolgálat
