Joe Biden amerikai elnök szerint a nukleáris háború kockázata a legmagasabb szinten van a hidegháború 1960-as évekbeli csúcspontja óta. Azt állította továbbá, hogy Oroszország arra törekedhet, hogy hatalmas arzenáljának egy részét Ukrajnában is bevethesse.
Biden csütörtökön New Yorkban, a demokrata párti jelöltek számára rendezett adománygyűjtő rendezvényen beszélt, és egy bibliai utalást idézve figyelmeztetett a lehetséges nukleáris megsemmisülésre, kijelentve, hogy az Oroszország, Ukrajna és a Nyugat között egyre fokozódó ellenségeskedés egyenesen „Armageddonig” fajulhat.
„A kubai rakétaválság óta először fordul elő, hogy közvetlen fenyegetést kapunk egy nukleáris fegyver bevetésével, ha a dolgok valóban azon az úton haladnak tovább, amelyen haladnak” – mondta az elnök, nyilvánvalóan a Kelet-Európában még mindig tomboló háborúra utalva.
„Az Armageddon kilátásával [John F.] Kennedy [amerikai elnök] óta nem szembesültünk”.
Biden a továbbiakban azt állította, hogy az orosz hadsereg „jelentősen alulteljesít” Ukrajnában, mondván, hogy ez növelheti a konfliktus tétjét, ami végső soron az erőszak veszélyes kirobbanásához vezethet, ha Moszkva elkeseredik.
Kapcsolódó: Zelenszkij: a NATO-nak megelőző nukleáris csapást kell végrehajtania Oroszország ellen
Az elnök vészjósló figyelmeztetései ellenére azonban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára a hét elején azt mondta, hogy a tisztviselők nem láttak „semmi okot arra, hogy kiigazítsák saját stratégiai nukleáris álláspontunkat”, mivel semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország „nukleáris fegyverek azonnali bevetésére készülne”.
Pat Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője csütörtökön megismételte ezeket a megjegyzéseket, és újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország nem hozott döntést atomfegyverek bevetéséről.
Ennek ellenére amerikai tisztviselők a háború során többször is rámutattak egy atomcsapás lehetőségére, valamint biológiai vagy vegyi fegyverek alkalmazására. Bár Moszkva nem mutatta jelét annak, hogy ilyen fegyvereket kíván bevetni, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nemrégiben tartott beszédében azt mondta, hogy országa rendelkezik „különböző megsemmisítő eszközökkel”, és hogy nem habozna használni azokat az orosz terület védelmében. „Ez nem blöff” – tette hozzá.
Az 1962-es kubai rakétaválság azután robbant ki, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetű lőszereket állomásoztatott Kubában, megtorlásul Washington hasonló lépésére Törökországban. Általánosságban úgy tartják, hogy az évtizedekig tartó hidegháború során a Kelet és a Nyugat ekkor került a legközelebb egy teljes körű nukleáris válsághoz, de végül megoldódott, miután mindkét fél beleegyezett, hogy leállítja a telepítéseket.
