Gorbacsov az orosz-ukrán viszonyról: "Egy nép vagyunk" (Exkluzív)

Sok ember, ki leveleket küld a Szovjetunió első és utolsó elnökének, Mikhail Gorbacsovnak, még mindíg ezt írja a borítéka „A kommunista párt főtitkárának, Kremlin”. Az orosz postaszolgálat már megszokta ezt és automatikusan átirányítja a leveleket a Gorbacsov Alapítvány felé, mely főhadiszállása egy modern épületben székel, a Kremlin erődjétől 7 kilométerre északra.

Jópár levél élesen kritizálja Gorbacsovot, akit árulónak – a Szovjetunió bukásának okozójának tartanak, és az azt követő gyors gazdasági sokk kiváltójának is gondolnak egyben. Néhány levél egyenesen arra buzdítja, hogy kövessen el öngyilkosságot, de a 83 éves Gorbacsov makacs és elszánt még mindíg.

„Élni fogok és folytatom az életem lelkiismeretem és elveim mentén. Mindenki más megőrülhet” – mondotta a The Moscow Times-nak adott terjedelmes interjújában Gorbacsov a héten.

Annak ellenére, hogy azt mondják, ő „már a történelem része” – Gorbacsov azt mondja, nem tudja csak passzívan szemlélni azt mi Oroszországban történik manapság. „Részt kell vennem benne és meg is teszem. Senki nem fogja tudni befogni a számat, akkor se, ha sokan azt akarják egyenesen hogy emigráljak innen, én akkor sem akarok elmenni, menjenek azok, akik engem erre buzdítanak”- mondja Gorbacsov, miközben a hangsúly kedvéért rácsapott az asztalra kezeivel.

Gorbacsov, aki az elmúlt hónapokban moszkvai kórházi kezeléseknek vetette alá magát, azt mondja, legalább már 1O alkalommal jelentették be, hogy halott, ő ennek ellenére mégis itt ül velünk szemben.

„Árulónak hívtak, mert sok nukleáris fegyvert pusztítottam el. A második árulásomnak a USA-val való jó kapcsolatok kiépítését tartják” – mondja.

Azoknak, aki leveleiket amiket Gorbacsovnak küldenek és a Kremlinnek címezik, azoknak az idő egyértelműen mozdulatlanul áll. És ma, mikor Putyin elnök és a Nyugat ismét hadilábon találja magát, az idők, mikor a hajdani főtitkárok a Kremlinben ideológiai rivalizálásukat vívták a Nyugattal, azok az idők közelebbinek tűnnek ma, mint valaha.

A viszály magjai

A Berlini Fal leomlására szervezett e havi ünnepség folyamán Gorbacsov figyelmeztette a világot a Hidegháború kockázataira. Mint valaki, aki azokban az időkben dolgozta fel magát a kommunista párban, amikoron az USA és a Szovjetunió készen állt elpusztítani egymást akár nukleáris háborúval is és aki akkor azon dolgozott, hogy megszüntesse Európa megosztottságát és a világ egészének megosztottságságát – most Ő, Gorbacsov jobban felkészült, mint a legtöbb más ember, arra, hogy betekintést adjon abba – az akkorihoz – nagyon is hasonló helyzetbe, amivel a mostani világnak szembe kell néznie napjainkban.

Ma Gorbacsov amellett érvel, hogy a problémák Ukrajnában és a világ egészén részben kapcsolatban állnak azzal, hogy a régi rendszer összeomlott.

„Ami most Ukrajnában történik, sok szempontból amiatt a Szovjetunióval való szakításból eredő hibák miatt van. Egyszer eldöntötték, hogy feloldják az uniót, akkor meg kellett volna egyezni a területek és határok pontos felosztásáról és meghúzásáról is” – mondja Gorbacsov. „A Krím orosz volt, és a legtöbb ember a Krímen megszavazta az Oroszországhoz való csatlakozást a nemrégen lezajlott referendumon. Én már a kezdettől támogattam ezt a lépést és elmondom, én félig ukrán vagyok. Komolyan aggaszt ami most Ukrajnában történik… en talán nem egy tudományos tény, de mi ugyaza nép vagyunk” – mondja.

Gorbacsov hisz benne, hogy a Szovjetunió legfőképpen a politikai önérdekek miatt omlott össze, a helyi vezetők önös politikai érdekei miatt – mindfelett Borisz Jelcin orosz elnök miatt, aki – ahogy ő mondja – meg akart tőle szabadulni.

Gorbacsov azóta soha többet nem beszélt Jelcinnel. „Semmi mondanivalóm nem volt annak a bitrolónak aki a hátbaszúrt” – mondja Gorbacsov.

Az utólagos éleslátás ajándéka

Ugyanakkor Gorbacsov nem hisz benne, hogy a Szovjetuniót meg kellett volna őrizni az akkori elnyomó állami formájában.

„Ne, élhettünk úgy tovább, ahogyan mi éltünk annakelőtte, mikor emberek csináltak egy tréfát, majd másnap a börtönben találták magukat. Rengeteg probléma volt, de a társadalom egyszerűen nem tárgyalta ki őket”

„Az országunkban emberek összetörték egymás csontjait a bolti sorokban az olasz cipőkért” – mondja. Gorbacsov azt mondja, hogy az uniót meg kellett volna őrizni „egy új alapvető lényeggel, ami független szuverén államok szövetségén állana”

A Nyugat – Gorbacsov szerint – az Oroszországban kirobbanó káoszt – az unió összedőlése után- a saját előnyére használta ki. „A Nyugat tapsolt Jelcinnek. A félig megfulladt Oroszország alkalmas volt, ideális volt nekik. Rengeteg mai problémánk van amiatt ami akkor történt” – mondja Gorbacsov.

„A fő dolog hogy az a bizalom, az megtört ma. Mindenki vesztett a Hidegháború miatt és mindenki nyert aki véget vetett neki” – utal a mai negatív folyamatra, ami az Us és Oroszország között van elmélyülőben. „A Nyugat győzedelmesnek érezte magát és indokoltnak, jogosnak látta kibővíteni a NATO-t Kelet-Európára” – „Igaz az ,hogy a német újraegyesítési megállapodás lelke megtörött, mert mi megbeszéltük, hogy a NATO infrastruktúra nem fog kiterjedni Kelet-Németországra, ami egy bizonyos hangulatot csinált. Mikor ők elkezdték a 9O-es években felvenni az új NATO tagokat, az megsértette a megállapodások szelemét.

Megszegett ígéretek?

Az Oroszországnak állítólagosan megtett ígéretek a Nyugat által, hogy nem terjesztik ki a NATO szövetséget keletre, nos ezek gyakran megemlítésre kerülnek Putyin által a külpolitikai beszédeiben, hogy igazolja Oroszország akcióit a világpolitikai színpadon. Gorbacsov azt modnja, hogy mikor ő hivatalban volt, a NATO terjeszkedés kérdése nem volt megvitatva, nem volt erről szó, lévn a kelet-európai államok nem adtak semmi jelt, hogy vágyuk a NATO csatlakozás.

„A fő ötlet az volt, hogy mind a NATO, mind a Varsói Szerződés szövetsége fokozatosan átalakul, katonai-rendőrségi erőből politikai szervezetekké” – „Felajánlottuk, megfogadtuk, hogy nem lesz célunk katonai fölény szerzése egymás felett. Ez a tény ma? Ez a helyzet most? Nem. Mi olyan sok fegyvert leszereltünk és megsemmisítettünk …tankokat és így tovább, és most ez most mind jön vissza…”

A mai feszült kapcsolatok Oroszország és az US között, bizonyos – mindét országban jelen lévő – érdekcsoportok által lettek létrehozva, konfrontáció javára – mondja Gorbacsov.

„Ott van az azonos típusú csoport mindkét országban, Oroszországban és az US-ban is – beleértve katonai cégeket, akik nem bírják elképzelni az életüket fegyverek és háború nélkül – és itt Oroszországban ezek éppoly erősek mint odaát. Minden nagyhatalom elnöke kötelességének érzi hogy megvívjon egy háborút, de ha lehet kettőt a ciklusa során. Ez komoly, nem viccelek. És ez a gondolat sajnos túlélt, túlél, és ez nagyon rossz.

Putyin, az államférfi

Gorbacsov, aki csütörtökön mutatta be új könyvét az életéről, hogy mi történt mióta elhagyta a Kremlint, azt mondja ő támogatja Putyint és odasorolja őt, ahol ő maga is állt, saját szabályai és elvárásai szerint, mint ahol ott van a néhai Ronald Reagan amerikai elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök is.

„Ő egy államférfi. Elmondhatok egy dolgot: minden kritika ellenére, én erősen támogattam őt, főleg első ciklusa során, mert Oroszország szétesőben volt. Ő sokat tett. Én azt mondom, az elnök sikeres. Én kritizáltam őt, igen, mert neked kritizálnod kell a vezetőket” – mondja Gorbacsov.

Gorbacsov vádolta Putyint, hogy „Mi öltözteti őt” a Szovjetunió összeomlása, amit Putyin híressé vált mondása a „XX. század legnagyobb geopolitikai tragédiája”-ként ír le. „Hát nem tudja Ő, hogy történt ez? Ő tudja, de azt mondja továbbra is, „ami öltözteti őt”. – itt Gorbacsov hozzáteszi, hogy Putyin amiatt is támadás alatt van, hogy a „média nem szabad Oroszországban”. – „Nincs szabad média, nem létezik, se Oroszországban se Nyugaton. Mindenki függő és mindenki a saját országa érdekében dolgozik. Ehhez nem férhet kétség. Például: kórházban voltam, ahol mindent meg kellett csinálnom, amit nekem előírtak. Ez engem a sajtóra emlékeztet: szabad de követi a parancsokat” – zárja Gorbacsov.