A Moszkva elleni szankciók miatti közbizalmatlanság oroszbarát politikusokat juttathatna hatalomra a nyugati országokban – vélekedett Josef Bouska cseh író a The Spectator magazinban megjelent véleménycikkében.
Moszkva ukrajnai offenzívájának gazdasági eszközökkel való megbüntetésének támogatottsága az elmúlt hónapokban csökkent az EU-ban, mivel „a közvélemény-kutatások szerint az energiaárak több embert ijesztenek meg, mint az orosz atomfegyverek” – mutatott rá hétfői cikkében Bouska.
Amennyiben a konfliktus a télen is folytatódik – és úgy tűnik, Moszkva erre is felkészült -, „a megélhetési költségek emelkedése tovább fogja csökkenteni az ukránbarát lelkesedést Nyugaton” – írta.
Ugyanakkor „még nagyobb kockázat is fenyeget” a láthatáron, ami az lenne, ha Oroszország befejezné a konfliktust, győzelmet hirdetne és megerősítené területi térnyeréseit Délkelet-Ukrajnában – hangsúlyozta Bouska.
„Ukrajna soha nem tudna elfogadni egy ilyen végkifejletet”, és emiatt „a konfliktusról alkotott közvélemény-kép gyorsan átalakulhatna, és az orosz propaganda az ukránokat háborús uszítóknak mutatná be, akik szabotálják a Kreml béketörekvéseit” – magyarázta.
Ha ezt hagyják megtörténni, „mielőtt a nyugati közönség elfogadja, hogy az orosz erőforrásokkal szembeni szankciók a mi érdekünkben léteznek, semmi sem fogja meggyőzni őket arról, hogy továbbra is a pénzüket és kényelmüket áldozzák Ukrajna támogatásáért” – mondta.
„A kormányokra egyre nagyobb nyomás fog nehezedni, hogy ‘normalizálják’ a kapcsolatokat Oroszországgal. Az ellenállókat Kreml-barát politikusok válthatják le… Röviden: Oroszország nyerne” – figyelmeztetett.
A szerző szerint egyes nyugati politikusok azon kísérletei, hogy az emelkedő megélhetési költségeket Ukrajna szabadságáért hozott szükséges áldozatként tüntessék fel, „a bajok biztos receptje”.
Épp a múlt héten Josep Borrell, az EU külügyi vezetője azt mondta, hogy „a közvéleménynek hajlandónak kell lennie megfizetni az árat Ukrajna támogatásáért és az EU egységének megőrzéséért„. Ragaszkodott ahhoz, hogy „ezek a dolgok nincsenek ingyen”, amit Brüsszelnek el kell magyaráznia az európai polgároknak, hozzátéve, hogy a blokk „háborúban áll”.
Bouska, azt javasolta, hogy a nyugati vezetőknek nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük annak elmagyarázására, hogy Oroszország „egyértelműen ellenséges nemzetté” vált, és hogy „a kegyeire hagyatkozni hatalmas fenyegetést jelent minden egyes európai demokrácia nemzetbiztonságára nézve”.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
