Az Oroszországi Föderáció egy évre teljes embargót vet ki a hús- és tejtermékekre, valamint a zöldségekre és gyümölcsökre az EU-val, az Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával és Norvégiával szemben. A tiltás komoly problémát fog okozni a hazai piacokon is – nyilatkozta Horváth Gábor, a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.
„Az Oroszországi Föderáció teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából” – jelentette be tegnap Dmitrij Medvegyev miniszterelnök.
Az ellenintézkedések nem vonatkoznak a gyermektápszerekre és olyan árucikkekre, amelyet az orosz állampolgárok maguk vásárolnak a szankciók által érintett országokban – nyilatkozta a miniszterelnök, és hozzátette: „a korlátozások a mai naptól egy évig érvényesek, de ha partnereink konstruktív hozzáállást tanúsítanak együttműködésünkhöz, az Oroszországi Föderáció kormánya kész felülvizsgálni az intézkedések határidejét”.
Medvegyev azt is kilátásba helyezte, hogy meg fogják tiltani a nyugati légitársaságok Európa és Ázsia között közlekedő járatainak az orosz légtéren keresztül történő átrepülést. A kormányfő elismerte, hogy az orosz légtér lezárása súlyos intézkedés, de ez a Dobroljot elleni szankciókra adott válasznak tekintendő – magyarázta. Szerinte a bevezetett intézkedések válaszlépések, és reményét fejezte ki, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi együttműködés mihamarabb helyre fog állni. „Mi ezt szeretnénk” – közölte a miniszterelnök.
„Nagy bajba került Magyarország ezzel a lépéssel” – nyilatkozta a Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, aki hozzátette: „Óriási csapást jelent az almapiacra, illetve az őszi és téli gyümölcsökre és zöldségfélékre egyaránt”. A szakember úgy véli, Magyarországnak sürgősen intézkedési tervet kell kidolgoznia, mivel uniós termékek el fogják árasztani a hazai piacot. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint a helyzet sokkal jobban érinti az ágazatfejlesztési programot, amelynek kapcsán 100 ezer új munkahelyet terveztünk – nyilatkozta. „Át kell értékelni a helyzetet, és egy promóciós programot kell indítani – tette hozzá.
Dimitrij Polevoj gazdasági elemző szerint az importtilalom sokkterápiaként éri majd az élelmiszeripart, mivel az Oroszországi Föderáció az EU első számú kereskedelmi partnere, a mezőgazdasági termékek legnagyobb felvásárlója. „A tilalom a mezőgazdasági importunk tíz százalékát érinti, amit most a lehető leghamarabb pótolni kell” – nyilatkozta a szakértő. Az Oroszországgal szomszédos országok azonban profitálhatnak a tiltásból: néhány órával azután, hogy Moszkva bejelentette az agrárstop részleteit, Minszkben és Almatiban is hivatalosan jelezték, készek különböző mezőgazdasági termékekkel pótolni a várható hiányt Oroszországban. Fehéroroszország és Kazahsztán a hírek szerint rövid határidőn belül felveszi a kapcsolatot az orosz mezőgazdasági minisztériummal a részletek kidolgozása miatt.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azt nyilatkozta hogy „Az orosz kormány döntése negatívan hathat a prosperáló magyar–orosz kétoldalú gazdasági, illetve EU–orosz kapcsolatokra is. Magyarország elvárja, hogy Oroszország betartsa a WTO tagságából fakadó kötelezettségeit” – fogalmaztak levelükben.
Ajánló
Politikai motivációjúnak tartja az Európai Bizottság az európai uniós tagországok ellen bejelentett orosz importtilalmat – derül ki az EU brüsszeli végrehajtó testületének közleményéből. Frédéric Vincent, a bizottság szóvivője úgy fogalmazott: Brüsszelben megvizsgálják az orosz intézkedések hatásait, amint minden szükséges értesülés rendelkezésükre áll. A bizottság hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni szankciókat az EU a Krím félsziget szerintük törvénytelen elcsatolása és Ukrajna destabilizálása miatt rendelte el. Ez utóbbi nyilván nem politikai motiváció, hanem tisztán gazdasági racionalitásokat követ – legalábbis az álságos atlantista logika szerint.
A mezőgazdasági termékek az EU legfontosabb oroszországi exportcikkei közé tartoznak a gépek, vegyipari termékek és gyógyszerek után. Az EU-tagországok 2013-as orosz exportja összesen mintegy 120 milliárd eurót tett ki, amelynek nagyjából egytizedét – 11,9 milliárd eurót – az agrártermékek nyújtották. Az agrártermékek között első helyen álltak a gyümölcsfélék, a sajt és a sertéshús. Mindhárom termékcsoport exportjának értéke 1 milliárd euróra rúgott. A zöldség- és gyümölcsfélék kivitelében első helyen az alma és a paradicsom állt.
Világgazdaság – http://www.vg.hu/ nyomán
Szerzői jogvédelemi útmutató: A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaság-ra hivatkozva lehet. Internetes megjelenés esetén a hivatkozás formája: Világgazdaság vagy VG.hu.
