A hírhedt Azov nacionalista ezred, amelyet Ukrajna most újjáélesztett, miután Mariupolban megadták magukat az orosz erőknek, eltávolította jelvényéről a náci kötődésű farkashorog szimbólumot – jelentette hétfőn a The Times.
A brit lap szerint az egység újoncai Harkov városában arany háromágú szigonnyal ellátott jelvényeket viseltek, amely Ukrajna nemzeti jelképe, és ezzel váltották fel a Wolfsangel vagy „farkashorog” jelvényt, amelyet az Azov zászlóalj nyolc évvel ezelőtti megalakulása óta használt.
Az új egység parancsnoka, Makszim Zorin azonban azt mondta az említett lapnak, hogy az egység „ugyanazon elvek és ideológiai alapok alapján alakult, mint a legendás Azov-ezred”.
A Wolfsangel germán heraldika szimbóluma, amelyet a nácik választottak a második világháború idején, és több SS-hadosztály jelvényén is megjelent.
A The Times szerint a Wolfsangel jelenléte az Azov harcosainak egyenruháján „segített az orosz propagandának abban, hogy Ukrajna a szélsőjobboldali nacionalizmus fogságában van”.
Az ukrajnai orosz katonai művelet megindulása előtt azonban az egység náci szimbolikájának használata már aggodalmat keltett a nyugati médiában, többek között a Time magazinban és a New York Timesban is.
The Azov Battalion: now rated PG-13. pic.twitter.com/K0ONI94Lhw
— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) May 31, 2022
Az Azov zászlóaljat 2014-ben alapították önkéntes egységként, amely főként szélsőjobboldali aktivistákból állt, akik hajlandóak voltak harcolni a Donbassz térségében lévő köztársaságok ellen. Néhány hónappal később Petro Porosenko akkori ukrán elnök parancsára hivatalosan is beolvadtak az ukrán nemzeti gárdába.
Az orosz offenzíva megindulásakor a nyugati kiképzésben részesült Azov-zászlóaljat az egyik legképzettebb alakulatnak tartották Kijev parancsnoksága alatt.
A nacionalista harcosok feladata Mariupol, az Azovi-tenger stratégiai fontosságú kikötőjének védelme volt, de nem teljesítették a feladatot. Sokan közülük meghaltak, a többiek, köztük a parancsnokok, május elején adták meg magukat az orosz erőknek, miután hetekig az Azovsztal acélgyárban rejtőztek.
Az ostrom során Moszkva azzal vádolta az azov egységet, hogy civileket tartottak túszként az üzemben, és emberi pajzsként használták őket.
Az üzemből távozó, magukat megadó harcosokról készült felvételeken sokan horogkeresztes és más szélsőjobboldali szimbólumokat ábrázoló tetoválásokat viseltek. Az acélműben és az Oroszország által elfoglalt Azov-bázisokon is találtak náci vonatkozású tárgyakat és irodalmat.
Az orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított az egység harcosai ellen többek között emberrablások, kínzások és tiltott eszközök és harci módszerek alkalmazása miatt.
Az orosz legfelsőbb bíróság a tervek szerint június végén dönt az Azov zászlóalj terrorszervezeté nyilvánításában és a betiltását követelő perről.
Moszkva ukrajnai katonai műveletének egyik céljaként Ukrajna „nácimentesítését” emelték ki.
