Alexander De Croo belga miniszterelnök üdvözölte a Moszkva elleni hatodik szankciócsomagról szóló uniós megállapodást, de „szünetet” sürgetett, amíg az intézkedések hatása nem ismert.
Korábban kedden Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke megerősítette, hogy az unió tagállamai elvben megállapodtak az oroszellenes szankciók hatodik köréről, amely magában foglalja az orosz olajra vonatkozó részleges embargót is. A szankciókat Moszkva ukrajnai katonai offenzívájára válaszul vezetik be.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozó második napja előtt újságíróknak nyilatkozva De Croo azt mondta, hogy az olajszankciók hatása „óriási” lenne, ezért „szünetre” van szükség.
„Belgium számára ez a csomag nagy előrelépés, egyelőre álljunk meg, és nézzük meg a hatását” – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy most az a fő prioritás, hogy megtalálják a legjobb módot arra, hogy „az energiaárakat ellenőrzés alatt tartsák”.
Közben Kaja Kallas észt miniszterelnök kedden felszólította az EU-t, hogy a következő szankciócsomag részeként tárgyaljon a gázembargóról. Egyértelművé tette azonban, hogy nem számít arra, hogy az EU a közeljövőben ilyen intézkedéseket fog hozni. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió a gáz 40%-át Oroszországból kapja.
„Úgy gondolom, hogy a gáznak benne kell lennie a hetedik csomagban, de én is realista vagyok. Nem hiszem, hogy benne lesz” – mondta újságíróknak.
Ennek megfelelően Karl Nehammer osztrák kancellár is azt mondta, hogy a gáz „nem kerülhet szóba a következő szankciós csomagban”.
Ajánló
A hatodik intézkedéscsomag, amelyet várhatóan szerdán hagynak jóvá, kizárja a SWIFT pénzügyi nemzetközi rendszerből a Szberbankot, Oroszország legnagyobb bankját. Emellett a médiajelentések szerint további három orosz műsorszolgáltatót tilt ki az EU-ból, és további egyéni szankciókat vezet be orosz állampolgárokkal szemben.
Az EU vezetői jelezték, hogy a jövőben valamikor be kell tiltani a vezetéken szállított orosz olajat is.
Vlagyimir Putyin elnök azzal vádolta az európai vezetőket, hogy gazdasági „öngyilkosságot” követnek el azzal, hogy megpróbálnak lemondani az orosz energiáról.
Moszkva „törvénytelennek” és „indokolatlannak” tartja a szankciókat, és saját ellenintézkedésekkel vág vissza. Ragaszkodott ahhoz, hogy a földgázszállításokért rubelben kell fizetni.
Oroszország február végén támadta meg szomszédos államát, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
