Az orosz gázellátás leállítása recesszióba taszítaná Németországot, de a hatások regionálisan eltérőek lennének a hallei IWH gazdaságkutató intézet kedden publikált tanulmánya alapján.
Az IWH (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle) kutatóintézet számításai szerint jelentős gazdasági károkkal kell számolni „ott, ahol a feldolgozóipar különösen magas hozzáadott értéket állít elő, például több dél-németországi körzetben és nagyvárosban”.
Az IWH szerint 2023-ban a német bruttó hazai termék két százalékkal csökkenhet. A kutatók azzal a feltételezéssel éltek kalkulációikban, hogy a gázellátás befagyasztása esetén a tározók 2022/23-as évek fordulóján kiürülnek, és 2023 tavaszán a különböző ipari ágazatoknak szállított gázmennyiség csökken. Eltérő gazdasági szerkezetük miatt a különböző régiókat eltérő mértékben érintené a válság.
A legnagyobb mértékben a feldolgozóipart, a bányászatot és az energiaellátást érintené az orosz gázembargó.
Például a bruttó hozzáadott érték 2022-ben és 2023-ban Észak-Rajna-Vesztfáliában 40,8 milliárd euróval, Bajorországban 38,6 milliárd euróval, Baden-Württembergben pedig 35,4 milliárd euróval csökkenne. Ezzel szemben Brémában a csökkenés csak 2 milliárd eurót, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Saar-vidéken 2,1 milliárd eurót, Szász-Anhaltban pedig 3,5 milliárd eurót tenne ki.
Összességében Nyugat-Németországot gazdasági struktúrája miatt jelentősen jobban érintené a válság: a bruttó hozzáadott érték csökkenése itt 173,1 milliárd eurót tenne ki, Kelet-Németországban csak 27,1 milliárd eurót. A foglalkoztatás csökkenése nyugaton nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal csökkenne, míg a keleti tartományokban 5,6 százalékkal.
