A normandiai négyek külügyminiszterei csak egy pont végrehajtását erősítették meg abból a kilencből, amelyeket az ukrajnai válság rendezéséről egyeztető csoport decemberi csúcstalálkozóján elfogadtak – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában.
Lavrov azt követően nyilatkozott erről, hogy részt vett a normandiai négyek – Oroszország-Ukrajna, Németország és Franciaország – külügyminisztereinek csütörtöki videokonferenciáján. Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta a minszki megállapodások maradéktalan teljesítése és a konfliktusban érintett felek – az ő értelmezése szerint Kijev és a Moszkva pártfogolta délkelet-ukrajnai szakadárok – közötti párbeszéd fontosságát.
Rámutatott, hogy a Párizsban elfogadott listából végrehajtott egyetlen pont a fogolycseréről szólt, amelynek keretében Kijev és a népköztársaságok összesen 230 embert cseréltek ki.
Lavrov kifogásolta, hogy nem történt haladás az úgynevezett Steinmeier-formulának az ukrán törvényekben való alkalmazásában. Mint mondta, az orosz fél emlékeztette a többi felet, hogy a Donyec-medence Ukrajnán belüli különleges státusának biztosítása a minszki megállapodások kulcseleme.
„Ez a konfliktus rendezésének célja és alapja is”– hangsúlyozta Lavrov, hozzátéve, hogy a különleges státus biztosítása megteremtené a biztonsági, a gazdasági, a szociális és a humanitárius kérdések megoldásának feltételeit is.
A Franz-Walter Steinmeier volt német külügyminiszterről és hivatalban lévő elnökről elnevezett forgatókönyv értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a Donyec-medence különleges státusáról.
Ennek ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján, állandó jelleggel pedig azt követően kell hatályba lépnie, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) törvényesnek minősíti és kihirdeti a választások hitelesített eredményét.
Lavrov nehezményezte, hogy Kijev továbbra is kerüli a közvetlen párbeszédet a felkelőkkel, holott szerinte éppen ennek keretében lehetne megállapodni az állandósított különleges státus jogi vonatkozásairól.
Elmondása szerint német és francia hivatali partnerével együtt arra hívta fel Kijevet és a felkelőket, hogy hozzanak pótlólagos intézkedéseket a még mindig nem megteremtett tűzszünet fenntartása érdekében.
Lavrov az EBESZ megfigyelőcsoportjának statisztikájára hivatkozva azt hangoztatta, hogy amíg az ukrán fegyveres erők a normandiai négyek párizsi csúcsa óta több mint 20 alkalommal „bombázták” a népköztársaságok területeit, addig a Kijev ellenőrzése alatt álló területen egyetlen lakott területet sem ért támadás. Az orosz külügyminiszter szóvá tette, hogy amíg a felkelők egyetértésükről biztosították az EBESZ által a tűzszünet fenntartása érdekében javasolt intézkedések többségét, addig Kijev elutasítja ezek aláírását.
Az EBESZ megfigyelői indítványozzák egyebek között a tűzszüneti parancsok publikálását, a támadó, valamint a felderítő és diverziós műveleteknek, továbbá a nehézfegyverek polgári objektumok közelében való elhelyezésének betiltását.
Lavrov szerint a négy külügyminiszter megállapodott a következő fogolycsere előkészítéséről. Rámutatott, hogy a minszki megállapodások értelmében „mindenkit mindenkire” kellene kicserélni, amihez elsősorban meg kellene előzetesen állapítani, hogy ez kit is érint pontosan. Elismerte: előfordult, hogy egyes, a cserébe bevonni kívánt személyek – korábbi híradások szerint ukrán fogságba esett felkelők – inkább ott akartak maradni, ahol éppen voltak. Kifejezte reményét, hogy az érintett felek a kontaktcsoportban megállapodásra tudnak jutni erről a humanitárius kérdésről.
A tárcavezető tájékoztatása szerint az orosz, a német és a francia fél sürgette, hogy a kontaktcsoport – Ukrajna, az EBESZ, Oroszország és a felkelők megfigyelőként jelen lévő képviselői – aktívabban és hatékonyabban lépjenek fel a nyugdíjak folyósítása érdekében Donyec-medencében.
Lavrov a hatályos ukrán nyelv- és oktatási törvénnyel, valamint az előkészületben lévő médiatörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az orosz nyelv használatának korlátozása ellentétes a minszki megállapodásokkal.
„A nemzeti kisebbségek nyelvének, adott esetben pedig az orosz nyelv használatának ezekbe a törvényekbe foglalt korlátozása egyenesen ellentétes a minszki megállapodásokkal, és aláássa a megállapodások azon részének teljesítését, amelyek Donyeck és Luganszk megye egyes területeinek különleges státusát részletezik” – mondta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter „politikai indíttatásúnak” nevezte azokat a vádakat, amelyeket az EBESZ a felkelők által a Covid-19 terjedése ellen bevezetett óvintézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott.
Lavrov szerint ezek gyakorlatilag azonosak az ukrán oldal által foganatosítottakkal, és nem akadályozzák a Donyec-medence területére való belépést. Hangsúlyozta, hogy az európai szervezet pártatlansága nélkülözhetetlen a konfliktus megoldásához.
A normandiai négyek legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. április 9-én tartották. A három elnök és a német kancellár következő megbeszélését az akkor meghirdetett szándék szerint áprilisban Németországban kellett volna megtartani.
