Lettországi népszavazás: Oroszországban központi téma a sajtóban

Oroszországban központi téma a sajtóban a lettországi szombati népszavazás az orosz nyelv státuszáról. Az állami Rosszija 24 hírtelevízió pénteken is folyamatosan sugározta azt a helyszíni tudósítást, amelyben fiatalok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken ilyen feliratok szerepelnek: „Nem Lettországban élő oroszok, hanem lettországi oroszok vagyunk”. A táblák üzenete szerint egyrészt eszük ágában sincs elhagyni a hazájuknak tekintett balti államot, másrészt több jogot követelnek maguknak. Az Egyes csatorna híradója szombat délelőtti kiadásában a tudósító megjegyezte, hogy Lettország nem sokkal több mint kétmilliós lakosságának 44 százaléka az oroszt anyanyelvének vallja, 319 ezren közülük nem állampolgárként, hanem hontalan státusban, választójog nélkül élnek a baltikumi európai uniós tagállamban. A Golosz Rossziji rádiónak Riga főpolgármestere, az orosz ajkú Nils Usakov úgy nyilatkozott, hogy természetesen igennel szavaz, amellyel egyúttal a párbeszédre és a legégetőbb kisebbségi problémák megoldására is voksol. Az Eho Moszkvi rádió ugyanakkor a népszavazás ellenzői közül Alvisz Hermaniszt, az új rigai színház művészeti igazgatóját idézi, aki szerint a népszavazás során kiderül, ki árulja el az országot. Helyi idő szerint délig Lettországban a választásra jogosult 1 millió 542 700 állampolgár 26,3 százaléka voksolt.
Az orosz nyelv státusának megváltoztatásához legalább a jogosultak felének kell igennel szavaznia arra a kérdésre, hogy támogatják-e a Lett Köztársaság alkotmányának módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ezzel az orosz nyelv második hivatalos nyelvvé és államnyelvvé válna Lettországban.
Elemzők nem sok esélyt adnak annak, hogy az orosz hivatalos nyelvvé nyilvánítják,  mivel a lettországi oroszoknak csupán fele rendelkezik választójoggal.