Ukrajnában magyar szervezetek vezetőinél is tájékozódott a kisebbségek helyzetéről a napokban az Európa Tanács (ET) tanácsadó bizottságának küldöttsége, amely a nemzetiségi kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását vizsgálta. A Reiner Hofmann német parlamenti képviselő, bizottsági elnök által vezetett delegáció látogatásának célja az volt, hogy a helyszínen értékelhesse, miként teljesíti Ukrajna a keretegyezményben vállalt kötelezettségeit. A küldöttség Kijeven kívül az ország több régiójában folytatott konzultációkat kisebbségi kérdésekben illetékes vezetőkkel, szakértőkkel és a nemzetiségi közösségek képviselőivel. Az ET-küldöttségnek a lembergi (Lviv) nemzetiségi közösségek vezetőivel tartott találkozójáról Szarvas Gábor, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ) elnöke az MTI érdeklődésére kedden telefonon elmondta: a delegáció tagjait tájékoztattam a szórványban élő magyarság helyzetéről, problémáiról. Hozzátette: felhívtam a bizottság figyelmét arra, hogy a kis létszámú szórványközösségek – az LMKSZ-nek mintegy 150 tagja van – kultúrájának, anyanyelvének ápolását, megőrzését felvállaló szervezetek az ukrán állami és önkormányzati szervek részéről szinte alig vagy egyáltalán nem részesülnek anyagi támogatásban, kedvezményekben, ami jelentősen nehezíti, gyakran ellehetetleníti a működésüket.
Szarvas azt is elmondta, hogy a küldöttség előtt szóvá tette: a lembergi városi képviselőtestületbe Ukrajna függetlenné válása óta nem került be a kisebbségeket, így a magyarokat, oroszokat, lengyeleket, zsidókat reprezentáló személy. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy az LMKSZ tavaly három pályázatot nyert a városi önkormányzatnál magyar kulturális programok, köztük a Liszt-év lembergi rendezvényeinek támogatására.
Az ET delegációját Kijevben Tóth Mihály jogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke tájékoztatta az ukrajnai magyarság helyzetéről. A találkozóról az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak adott interjúban elmondta, hogy a küldöttség tagjainak figyelmét felhívta a kisebbségi keretegyezmény Ukrajna általi végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokra.
A kisebbségi magyar szakértő elsősorban a kisebbségi ügyek kormányszinten való megjelenítésére hivatott állami bizottság megszüntetését kifogásolta, mivel szerinte ez egyrészt a téma iránti hatalmi érdektelenségre utal, másrészt megszüntette a kisebbségi szervezetek és az államhatalmi szervek közötti legitim kommunikációs csatornát. Tóth aggodalmának adott hangot az utóbbi években megjelenő és egyre erősödő magyarellenességgel kapcsolatban is, ami a települések magyar megnevezésének, a nemzeti szimbólumok használatának jogosságát kétségbevonó sajtó-megnyilvánulásokban, valamint emlékmű- és emlékhely-meggyalázásokban ölt testet.
Az anyanyelvű oktatási és nyelvhasználati jogok törvényekben foglalt biztosításának fontossága mellett az UMDSZ tiszteletbeli elnöke arra is rámutatott, hogy az ukrán társadalmon és politikumon belül megfigyelhető és egyre növekvő intolerancia a kisebbségi önkormányzatiság érvényesítésében is tetten érthető. „A múlt század 90-es éveinek elején napirenden volt az egy tömbben élő kisebbségek, így a magyarok területi autonómiájának a kérdése, a XXI. század első éveiben pedig a kisebbségek kulturális autonómiájának lehetőségéről, formáiról folyt a vita. Sajnos, ma már maga az autonómia kifejezés is kerülendő, mert a mérvadó körök a szeparatizmus szinonimájaként értelmezik” – emlékeztetett Tóth Mihály.
