A Donyecki Népköztársaságban (DNR) elismerték: amíg Kijev „Minszk” végrehajtásán rágódik, a Donbassz addig, szép csöndben az utolsó lépéseket teszi, ahhoz, hogy visszatérjen Oroszországhoz. (1)
Valójában az ukránok nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Újra és újra rosszul döntenek. Még akkor is, amikor csaknem az egész ország biztos volt abban, hogy mindjárt itt a béke. De megint tévedtek.
Az Ukrajnában zajló események azt mutatják, hogy – a jelek szerint – béke megint csak nem lesz. Ukrán politológusok úgy vélik: a maximum, amit Zelenszkij el tud érni: az a konfliktus befagyasztása. (2)
Ha az elnök végre akarta volna hajtani a minszki megállapodásokat, illetve a „Steinmeier-formulában” lefektetett pontokat, ez már megtörtént volna. A helyzet viszont az, hogy Zelenszkij hatalomra kerülésével a helyzet a Donbasszban csak még rosszabb lett. Minden lépésével oda terelte a nacionalistákat, akik immár saját területeiken is hatalmaskodnak – nem is beszélve a két népköztársaságról.
És míg Kijev belesüppedt a „Majdan” előérzetébe, a társadalom mindörökké tartó megosztottságába, addig a Donbassz immár az utolsó lépéseknél tart, hogy visszatérjen Oroszországhoz.
A „Union” tévécsatorna egyik műsorában erről beszélt Alekszej Muratov, a „Donyecki Köztársaság” elnevezésű civil mozgalom (3) Központi Végrehajtó Bizottságának vezetője.
A tisztségviselő elmondása szerint, Kijev bármennyire is igyekszik destabilizálni a helyzetet a régióban, a Donbassz sikeresen közeledik az Oroszországba történő integrálódás folyamatának befejezéséhez.
Bevezetőjében a népköztársaságok lakói számára nagyon fontos dolgokra utalt. A politikus kifejtette: nagyon fontos az emberekben élő remény. Csakis ennek köszönhető, hogy sikerült kitartani, nem összeroppanni, nem hagyni cserben a hozzátartozókat, a barátokat.
„Most, öt év múltán, láthatjuk, hogy az álmunk gyakorlatilag beteljesült. Ahhoz, hogy visszatérhessünk otthonunkba, a nagy Oroszországba, már csak néhány utolsó, de nagyon fontos és nagyon nehéz lépést kell megtennünk” – mondta a hallgatóságnak.
Emlékeztetőül: előtte beszámolt arról, hogy míg Kijev elmerül az újabb tiltakozó hullámokban, a Donyecki Népköztársaság vezetése szép csöndbe végzi dolgát az ország gazdaságának támogatása, az Oroszországba történő további integrálódás érdekében.
Megjegyzések:
(1) A mai Kelet-Ukrajna – benne a Donbassz is – 1922-ig a Szovjet-Oroszországhoz szorosan kötődő, iparosodott, alapvetően orosz lakosságú Krivoj Rog – Donyecki Népköztársaságot alkotta. 1922-ben az akkori szovjet-orosz vezetés – a szociális-politikai kép módosítása végett, a lakosság megkérdezése nélkül ezt a köztársaságot felszámolta, és a paraszti-kispolgári jellegű (egyébként csupán nemrég megalakult) Ukrajnához csapta.
(2) Zelenszkij ebben – akaratlanul is – mintegy Putyin orosz elnök stratégiához illeszkedik. Aki geopolitikai játszmáját úgyszintén a konfliktus (minél tovább tartó) befagyasztására építi – részben a harcban álló felek kimerítése és kivéreztetése, részben pedig az Egyesült Államok és Európa vezetőinek és közvéleményének kifárasztása céljából. Saját rendezési feltételeinek elfogadtatása mellett ezzel akar egyben időt nyerni további alkudozásaihoz, illetve a hadsereg, annak fegyverzete modernizálásához.
(3) A Donbassz politikai életének sajátossága, hogy (az egyébként messze nem meghatározó erejű kommunista párton kívül) mindmáig nem alakultak ott politikai pártok. A választásokon tehát civil mozgalmak, szervezetek mérik össze erejüket. Mindkét népköztársaságban az államfőhöz kötődő civil mozgalmak a meghatározóak. Donyeckben ez a „Donyecki Köztársaság” nevű szervezet. Jellegükben ezek leginkább Oroszország mostani állampártjára, az „Egységes Oroszországra” emlékeztetnek – politikai szempontból azonban még kiforratlanok.
Csikós Sándor New Front
