Ha Kijev megtagadja a minszki megállapodásokat, ez szabad kezet ad a Luganszki és a Donyecki Népköztársaság vezetőinek.
A Donyecki (DNR) és a Luganszki Népköztársaság (LNR) nekifoghat annak a folyamatnak, hogy jogilag elismertessék magukat a nemzetközi közösség más tagjaival. Ehhez formális alapot adhat, ha Kijev megtagadja a minszki megállapodások végrehajtását – jelentette ki Vlagyimir Sapovalov, a Moszkvai Pedagógiai Egyetem Történelem- és Politikatudományi Intézetének igazgató-helyettese.
Lassan öt éve lesz már, hogy a minszki megállapodásokat (2015. február 12-én) aláírták, ám végrehajtásuk dolgában az ukrán vezetés nem tett semmit. Ukrajna lakosai különös reményeket helyeztek Vlagyimir Zelenszkij új államfőbe. Aki választási kampányában aktívan élt a pacifista retorikával. Ezért kapott a választások során akkora támogatást az ország délkeleti részén. (1)
Csakhogy azután Zelenszkij kijelentette, hogy nem fog közvetlenül tárgyalni az LNR és a DNR vezetőivel – noha ezt a minszki megállapodások előírják. (2) Majd – az amerikaiak bevonásának óhajával – meg kívánta változtatni a tárgyalások formátumát. (3) Ezért – a „Szvobodnaja Pressza” („Szabad Sajtó”) nevű internetes kiadványnak adott interjújában – Sapovalov rámutatott: ideje újra áttekinteni a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokat szabályozó alapelveket.
Ezekre az alapelvekre épül minden nemzetközi szervezet – ezekre épülnek a szuverén államok is. Ezeket az alapelveket száz évvel ezelőtt, Woodrow Wilson akkori amerikai elnöknek a Népszövetség megalakítása előtt elmondott programalkotó beszéde, a beszédben kifejtett 14 pont tartalmazza… Ez pedig a nemzetek önrendelkezési joga, beleértve az elszakadást is. (4)
Sapovalov emlékeztetett rá: ezzel – az ENSZ Alapokmányában is lefektetett – elvvel az utóbbi években sokan éltek. Így jöhettek létre olyan új államok, mint például Dél-Szudán, vagy Eritrea. „Korábban pedig Ukrajna jött létre az ukrán nemzet azon döntése alapján, hogy kiválik a Szovjetunióból” – hívta fel a figyelmet Sapovalov. Ezért a Donbassznak éppen úgy megvan erre a joga. És – utalva arra, hogy az ukrajnai hatalom mellőzi érdekeit és akadályozza fejlődésének lehetőségeit – maga is fordulhat a nemzetközi közösséghez egy ilyen kéréssel.
Forrás: Newsfeed.ru
Megjegyzések:
(1) Az ukrajnai elnök-, majd parlamenti választáson a Donbassz ukránok által megszállt régióinak a lakossága is szavazhatott. Akik körében az ukrajnai átlagot is jóval meghaladó arányban győzött Zelenszkij.
Aki kezdetben élvezte a népi erők által ellenőrzött területek lakosságának a rokonszenvét is. Őket azonban nem vonták be a választásokba. Bizonyságául annak, hogy Kijevben ezeket az embereket – minden propagandaszólam dacára – már nem tekintik Ukrajna állampolgárainak.
(2) Az új ukrán elnök, elődjéhez hasonlóan, rendre Moszkvánál kopogtat, amikor a Donbasszról akar tárgyalni. Ott azonban minden alkalommal Donyeckhez és Luganszkhoz utalják. Ha Moszkvában bekapnák ezt a csalit, ezzel mintegy elismernék, hogy Oroszország is – a népköztársaságok védnökeiként – részese a Donbasszban folyó konfliktusnak. Miközben az orosz diplomácia minden igyekezete arra irányul, hogy ennek még a látszatát is kerüljék. Nem sok sikerrel. A gyakorlat is azt mutatja: tehet Moszkva akármit, úgyis agresszióval fogják vádolni, és propagandájukban a konfliktus résztvevőjének fogják hirdetni. (Ténylegesen azonban nem: ha így lenne, nem írták volna alá a minszki szerződést ismert formájában. Amely Oroszországot nem a szerződésnek, az azt végrehajtani köteles részes államaként, hanem annak garantálójaként határozza meg. Részes államok: Ukrajna és a két népköztársaság. Mely három félnek kell – kellene – végrehajtania a szerződés rendelkezéseit. Míg a másik három ország – garantálóként – a szerződés végrehajtását felügyeli.)
(3) Új résztvevő bevonásával gyakorlatilag a megállapodás teljes szerződéses rendszerét át kellene írni, ami újabb időveszteségekhez vezetne. A két nyugati résztvevő (Berlin és Párizs) is ellenzi az amerikaiak bevonását.
(4) Ez a dicséretes elv kezdettől fogva a kettős mérce alkalmazásának terepe. Hogy mai világunkban mindent kettős mérce szerint mérlegelnek, azt mi már Trianon óta a bőrünkön érezzük, ekként is kellene ezzel tisztában lennünk.
A kettős mérce azonban még az orosz elnöknél is érvényesül. Aki (joggal) elvárja, hogy a nagyvilág tartsa tiszteletben a krími nép önrendelkezési a jogát, a 2014. március 16-i népszavazással kifejezésre juttatott, ezzel kapcsolatos akaratát. Ugyanezt a jogot azonban – aktuálpolitikai ravaszkodások és alkudozások célkitűzései érdekében, dacára a 2014. május 11-i népszavazásnak – lényegében ő maga is megtagadja a Donbassz népétől.
Csikós Sándor – News Front – Forrás: Newsfeed.ru
