Moszkva arra szólította fel Teheránt, hogy a továbbiakban tartózkodjon az átfogó közös cselekvési tervben – az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásban – vállalt kötelezettségei felfüggesztésétől, és elítélte Washingtonnak az Irán ellen bevezetett legújabb szankcióit.
Ezt a csütörtökön kiadott állásfoglalásában közölte az orosz külügyminisztérium.
A moszkvai diplomáciai tárca sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Irán nem részesült teljes mértékben az általa az atomalkutól remélt gazdasági előnyökből. Egyúttal megértéséről biztosította Teheránt, amiért élt a számára a közös cselekvési terv 26. és 36. pontja által biztosított lehetőséggel és megtagadta néhány önként vállalt kötelezettségének teljesítését, amiért más részes államok nem tartották be a megállapodást.
A dokumentum szerzői ugyanakkor arra hívta fel Iránt, hogy tartózkodjon a cselekvési terv keretében vállalt kötelezettségei visszavonására irányuló lépésektől, tartsa magát kötelezettségeihez és gyorsítsa fel a megállapodással összhangban álló projektek megvalósítását. egyebek között az araki reaktor korszerűsítését.
A minisztériumi állásfoglalás elítélte az Egyesült Államokat, amiért egy évvel ezelőtt egyoldalúan felmondta a cselekvési tervet és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es határozatát „demonstratívan és kihívóan” megsértve egyoldalú korlátozásokat vezetett be Irán ellen.
Ezen felül pedig gazdasági és politikai nyomást próbál gyakorolni annak érdekében, hogy más országok se tartsák be a BT-határozatot, és megpróbálja más megakadályozni, hogy más államok normális gazdasági együttműködést folytassanak Iránnal.
Az orosz diplomaták úgy értékelték, hogy Teherán „egyértelműen és gondosan” betartotta az egyezményben foglalt kötelezettségeit, amit megerősített a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezérigazgatójának az Iránban elvégzett ellenőrzésekről készített jelentése.
Az állásfoglalásban Moszkva sürgette az Iránnal kötött üzletek kiszolgálására INSTEX fizetési speciális mechanizmus beindításának jelentős felgyorsítását és jelezte, hogy azzal maga is élni kíván.
Az orosz külügymisztérium arra szólította fel a többi államot, hogy ne szakítsák meg Iránnal a gazdasági kapcsolatokat és továbbra is vásároljanak tőle energiahordozókat is. Egyúttal határozottan elítélte az iráni kohászati ágazat ellen bevezetett legújabb amerikai szankciókat. A dokumentum hangsúlyozta a NAÜ kulcsszerepét az atomsorompó egyezmény betartásának ellenőrzésében és sürgette az iráni atomalku ügyében illetékes közös bizottság összehívását.
Haszan Róháni elnök iráni szerdán közölte: Irán 60 napra felfüggeszti az atomalku két pontjának végrehajtását. Ezek értelmében Teherán nem folytatja nehézvíz- és dúsítotturán-tartalékának csökkentését. Kilátásba helyezte, hogy az iszlám köztársaság hatvan nap múlva felújítja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait, ha a szerződés többi résztvevője nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Erről, mint mondta, az iráni vezetés értesítette cselekvési tervet aláíró nagyhatalmakat. Róháni közölte, hogy Irán nem lép ki az atomalkuból és hajlandó tovább tárgyalni róla.
Donald Trump amerikai elnök 2018 május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, novemberben pedig közölte, hogy Washington visszaállította a Teherán ellen életbe léptetett amerikai szankciókat, beleértve az iráni olaj vásárlására vonatkozó tilalmat. A 2015-ös alku értelmében Irán korlátozta nukleáris programját, cserébe az ellene az ENSZ BT által bevezetett szankciók, valamint az Egyesült Államok és az EU által egyoldalúan meghirdetett gazdasági büntetőintézkedések visszavonásáért.
